Egy igazságkereső hazafi, Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékei Pálkövén

Bajcsy-Zsilinszky Endre személyének és életművének megítélése kettős. Egyesek szerint szélsőjobboldali volt, míg mások kommunistának titulálják. Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, a Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottság élet-re hívója, ügyvivője szerint azonban egyik sem igaz.

Valójában egész életében a történelmi Magyarország emlékének, hagyományának csodálója és hirdetője volt, s ezeken az alapokon követelt széles körű, nemzeti összefogást a nagy társadalmi változások, reformok, különösen a szociális igazságosság megteremtése érdekében, a szegényebb rétegek, főként az általa oly nagyra becsült magyar parasztság felemelése érdekében, amelyben a nemzetfenntartás jövőjét látta.

Kerecsényi Zoltán úgy véli, ha nem akasztották volna fel a hitleristák, bizonyára a sztálinisták végezték volna ki, mert sosem tűrte a népelnyomást és az igazságtalanságot.

Tornácának sarkában álló asztalánál, kedvenc zugában

Budapestről a Balaton-partra

Bajcsy-Zsilinszky Budapesten élt, és az 1920-as évek elején tévedt a Balaton-felvidékre mint a Magyar Országos Véderő Egylet vezetője, hogy meglátogassa Révfülöpön nyaraló cserkészeiket. Zsilinszky beleszeretett az akkor még nagyon elhanyagolt állapotú pálkövei partszakaszba, amit marhalegelőnek használtak. Öt éven át sátorozott és vitorlázott itt egy bérelt dingivel, majd 1927-ben levelet írt Kővágóörs hegybírójának és körjegyzőjének, valamint kérvényt nyújtott be a közbirtokossághoz, hogy bérbe vehesse az elhanyagolt területet.

Először 15, majd 25 évre kért haszonbérletre szerződést. Levelében így írt: "Valóságos kis paradicsomot tudnék ott teremteni, és végül minden fa, gyümölcsfa, megjavított föld és egyéb érték, minden ellenérték nélkül jutna a közbirtokosság tulajdonába a bérleti szerződés lejártával. Szeretném ezt a pár száz négyszögölnyi keskeny területet rendbe hozni, planírozni, parkírozni, és egy kis épületet is ráépíteni, egy nyaralót. Hiszem, hogyha Pálköve gyönyörű fekvését szélesebb körben ismertté tennénk, ezzel ez a bérlet kiindulópontja volna Pálköve betelepítésének, esetleg egy szép új fürdőhely ki-alakulásának".

A községvezetők igent mondtak, és Bajcsy-Zsilinszky belevágott a munkába. Házát 1937-ben fejezte be, vagyis az épület idén éppen 80 éves. A magyar néprajz és népművészet iránti rajongását az is bizonyítja, hogy hosszasan tanulmányozta a Balaton-felvidéki népi építészeti kultúrát, helytörténeti kutatásokat is végzett, és a környékbeli autentikus épületek mintájára építette fel második otthonát, melynek verandán álló oszlopait maga faragta.

Bajcsy-Zsilinszky Endre számos művet írt meg takaros pálkövei házában

Egy balatoni paradicsom születése

A forgalmas budai, Attila úti lakásából ezután, amikor csak tehette, ide vonult vissza. Sok műve született a ház tornácának sarkában álló asztalán, kedvenc zugában. De nemcsak írt és művelte a területet, télen léket vágva a jéghideg vízben fürdött, fakutyázott, és továbbra is vitorlázott. 1941-től már saját vitorlásával, a Nádirigóval szelte a hullámokat. Itt fogadta fiatal író-újságíró barátait (köztük például Kodolányi János Kossuth-díjas magyar írót), szimpatizánsait vagy a balatonboglári lengyeleket, így valójában egy szellemi műhellyé is vált a nyaraló.

A kertet élettársával, Bende Máriával - Mickóval - művelték, a korabeli fotók is mutatják, milyen nagy gonddal. Nemcsak különféle virágok, de zöldségeskert és gyümölcsöktől roskadozó fák álltak az udvaron, szőlőlugas és fügefák díszítették az udvart. Rajongásig szerette az állatokat, itt élt vele Bogár nevű pulikutyája és egy kis mókus is, utóbbit öt pengőért vásárolta a Belvárosi Kávéház teraszán, és onnantól fogva főként a kabátzsebében lakott.

A Magyarország című lap 1937. augusztus 26-i számában így ír: "Magam személy szerint sokat köszönhetek a Balatonnak, többek között a Balaton jelenti számomra a hidat az én tiszaiságom, talán tiszai elfogultságaim partja és a Dunántúl között. És talán a legmaradandóbb természeti élményeket köszönhetem ennek a csodálatos víznek...".

A híres egykori újságíró, író, politikus emlékét egy mellszobor is őrzi a ház udvarában
Fotó: archív, Mizsei Bernadett

Búcsú Pálkövétől

Utolsó nyara az 1943-as volt, azután ősszel egyszer vagy kétszer még ellátogatott ide, de politikai üldözöttsége miatt később nem jöhetett. 1944 nyarán a börtönből ezt vetette papírra: "Ha itt kellene hagynom ezt a szép világot, majd egyszer, Pálkövén, mondják el helyettem Juhász Gyula költeményét: "Szeretnék néha visszajönni még...". De azért ne sajnáljanak, és ne nagyon búsuljanak miattam. Elértem azt, amit akartam: szolgáltam hazámat, mint bujdosó kuruc "de így éltünk vitéz módra...".

Özvegye egészen az 1960-as évekig még járt Pálkövére, gondozta az épületet és az udvart. 1961-ben, a ház mögött elrobogó vonat szikrájától lángra kapott a nádtető, és jelentős része leégett. A felújítás után, 1966-ban, Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének 80. évfordulója alkalmából emlékmúzeummá alakították át.

- A kővágóörsi faluvezetésnek, s konkrétan Horváth Dezső polgármesternek nagy-nagy köszönet jár azért, hogy az elmúlt esztendőkben föl-karolta Pálkövén Bajcsy-Zsilinszky emléke ápolásának ügyét, egyúttal lehetőséget biztosított arra nekünk, megyebeli Bajcsy-Zsilinszky-tisztelőknek, emlékápolóknak, hogy már hetedik esztendeje minden évben, Bajcsy-Zsilinszky születésnapjához közel megszervezhetjük Pálkövén emlékprogramunkat.

Köszönet jár Kiss Gyuláné Zsuzsa könyvtárvezetőnek is, aki évek óta odaadó társunk az emlékápoló és szervezőmunkában - mondta lapunknak Kerecsényi Zoltán. Megtudtuk tőle, hogy a kővágóörsiek szeretnék felújítani a ház tetőterét is, és reményeik szerint jövőre megszervezik itt az első Bajcsy-Zsilinszky Honismereti Tábort, hiszen fontosnak tartják, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékét, hazaszeretetét példaként bemutassák a magyar fiataloknak.

Az első világháború kitörésekor Bajcsy-Zsilinszky Endre azonnal jelentkezett a frontszolgálatra, és mint huszártiszt, a II. lovas hadosztály tagja lett. Megjárta a szerb és az orosz frontot. A háború után, 1918-ban tevékenyen részt vett a Magyar Országos Véderő Egylet megalapításában.

A Tanácsköztársaság idején a bolsevisták elfogták, de megszökött és Szegedre menekült, ahol az ellenforradalmi szervezkedések központjába került, publicista lett, a keresztény-nemzeti-fajvédő gondolatokat támogatta és hirdette. A proletárdiktatúra bukása után Budapesten a Szózat című napilap főmunkatársa, majd főszerkesztője lett. Egyre inkább belefolyt a politikába, több lapnál írt, és később parlamenti képviselőként sokat bírálta a nacionalistákat, mert csalódott bennük.

1944. március 19-én kivonultak budai lakására a Gestapo emberei, hogy letartóztassák. Fegyverrel szállt szembe ve-lük, de letartóztatták és elhurcolták. A börtönben kötött házasságot Bende Máriával augusztus 11-én, majd két hónappal később a kormány követelésére szabadon bocsátották. Ugyanebben az évben létrehozta a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságot, amely összefogta a német megszállással és nyilas hatalommal szembeni pártokat.

Fegyveres felkelést szerettek volna szervezni és a szovjet csapatokkal együttműködve felszabadítani a fővárost. Azonban valaki elárulta őket, és a nyilasok letartóztatták a résztvevőket az egyik közgyűlésen. Bajcsy-Zsilinszky nem volt jelen, őt ugyanebben az időben lakásán tartóztatták le, ahol megverték, majd a fogdában is megkínozták. Társait a fogházban kivégezték, őt a sopronkőhidai fegyházba szállították, és 1944.december 24-én felakasztották.