A hős tanárt megidéző színdarabbal emlékeztek a forradalomra

Az ünnepi műsor főpróbáját hétfőn tartották az iskolában. Az előadásba Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról és a Bartók című verséből is emeltek be részleteket, valamint Sebő József Moirák című, Brusznyai Árpádról írt könyvére is nagyban támaszkodott a színdarab írója.

A darabban felhangzott Bartók Béla Allegro barbaro című műve az Emerson, Lake & Palmer rockegyüttes feldolgozásában.

Brusznyai Árpád az 1956-os forradalom idején Veszprémben dolgozott középiskolai tanárként. Fiatal tanítványait forradalmi csoportba szervezte, de soha nem engedte őket fegyveres harc közelébe, hogy életüket megóvja.

Asztalos István, a darab írója jól megfogta és leképezte azokat a belső mozgatórugókat, melyek egy igazságérzettől fűtött, de védelmező oktatóban működhetnek. A Lovassy gimnázium diákjaiban szinte tapintható volt az előadás során az az átélés és empátia, amivel előadták a veszprémi mártírról készült ötvenöt perces darabot.

– A Lovassy László Gimnázium helyi mitológiájában Brusznyai Árpád nagyon fontos szerepet játszik, ezért gondoltam, hogy készítsünk egy előadást. A színdarab bemutatja azt a görög sorstragédiát, amely Brusznyai Árpád 1956-os tevékenységét kísérte – mondta el a Napló kérdésére Asztalos István.

Brusznyait a megtorlás során egy koncepciós perben (Brusznyai-per) kötél általi halálra ítélték. Megmentése érdekében több ismert magyar értelmiségi, köztük Kodály Zoltán is közbenjárt a Kádár-kormányzatnál, de sikertelenül. Brusznyai Árpádot 1958. január 9-én kivégezték, testét jelöletlen sírba temették.