A korona nyomában

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége veszprémi szervezetének januári találkozóján a veszprémi kötődésű történész, tudós volt a vendég, egy nappal azután, hogy a Veszprém megyei körút részeként a megyeszékhelyen, a Hangvillában a szerencsések láthatták a Szent Korona kutatásáról szóló dokumentumfilmet.

A tanáros kérdések ugyan időnként gondolkodóba ejtették a Padányi gimnáziumban összegyűlt érdeklődőket, de ezek a pillanatok legtöbbünket máskor is elgondolkodtattak; emlékszem-e még a magyarságom miatt is fontos eseményekre, dátumokra, vagy ideje újra elővenni a történelmi műveket? Fontos az, hogy mikor mi történt a Szent Koronával? Abszolút igen, hiszen a Szent Korona jóval több, mint a királyság jelképe, mert a magyar államiság szimbóluma, és csak örülni lehet annak, ha egy tudós, a téma kutatója ilyen őszinte rajongással beszél a munkájáról.

Pálffy Géza történész Fotó: Balogh Ákos

Az átlagember hajlamos azt hinni, hogy vele kezdődött a történelem. Az ember addig nem is gondol egy ilyen munka sikerének esélyeire, amíg nem találkozik, az MTA BTK TTI Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével, aki szóra bírta a múltat. Pálffy Géza mesélt arról, hogy mit tekinthetünk a Szent Korona első hiteles ábrázolásának, mely magyar városok érdemelték ki a koronázóváros titulust, mikor, mi történhetett a Szent Koronával, amikor elferdülhetett a tetején a kereszt, hogy milyen kincsek szükségeltettek egy koronázási szertartáshoz, tekintettel arra is, hogy Veszprém a magyar királynék koronázóvárosa.

Több könyv, sok-sok előadás a mérlege az eddig megtett útnak, és Pálffy tanár úr az élő történelem híveinek azt üzeni, még legalább tíz évet szeretne fordítani a kutatásokra.