A lázadás apró gesztusai

A Sziveri-díj hétfő esti átadási ünnepségén kértünk interjút a jelenleg Balatonhenyén élő költőtől, aki szemrevaló kísérettel érkezett: pár hónapos Lujza lányával és feleségével. Lujza jól viselte az egész ceremóniát, egyszer sem szólt közbe. Csupán az interjút zárta le azzal, hogy megkaparintotta a kis riportermagnót. Igaza volt, lerohanta a sajtó az apját, zsinórban nyilatkozott.

- Amikor megtudta, hogy önnek ítélték oda a Sziveri-díjat, fellapozta a fiatalon elhunyt vajdasági költő, a legendás Új Symposion egykori főszerkesztőjének verseit?

- Fellapoztam volna, ha Balatonhenyén, ahol élünk, lenne Sziveri-kötet, mert hogy ez már a harmadik hely, ahol a könyveim szétszórva vannak. Szüleimnél, Szombathely mellett egy kis faluban van a könyvek java része, aztán Szegeden elkezdtek gyűlni újból, onnan elhoztunk Henyére párat. Sziveri-kötet az nincs itt, de a versei bennem vannak, a Bábel például. Aztán pont a napokban dúdolgattam az egyik Sziveri-verset Lajkó Félix lemezéről. Van egy kép a fejemben róla.

Lanczkor Gábor: nagyon fontos volt, amikor tanítottam Szegeden, a tanítványaimmal megértetni, hogy a költészet  menő dolog. Ennek bizonyítása saját magam számára is nagyon fontos (Fotó: Penovác Károly)

- Sziveri Jánoshoz képest hogy határozza meg az ön költészetét?

- Hú, hát ezt nehéz. Amit Csehy Zoli is kiemelt a laudációban, az a fajta nyersesség, ami a Sziveri-versekre jellemző, az nagyon közel áll hozzám. Egyrészt a nyelvi, másrészt a poétikai nyersesség, tehát nem kerek, csiszolt, agyonpolírozott a költészete. Ami van ahol fantasztikusan működik, van ahol nem. De hát kockázat nélkül nem érdemes verset írni, vagy bármilyen művészettel foglalkozni. Tehát ezt a fajta bátorságot nevezném meg harmadiknak, amit szeretek a költészetében.

- A Sziveriék nemzedékére jellemző lázadás, mintha kiveszett volna az irodalomból.

- Szerintem van lázadás, csak nem nevezzük annak, mert a lázadás fogalmát lefoglalta a beat nemzedék, olyan beat nemzedékes fílingje van a kifejezésnek. Mi már egészen más médiumok között szocializálódtunk, teljesen atomizálódott minden, szerintem maga a lázadás is. A lázadásnak sok apró gesztusa van. A mi lázadásunk nem frontális, nem megyünk fejjel a falnak, de megvan akár poétikailag, akár a továbbélő újholdas klasszicizáló kánon ellen, aminek az egyeduralma egyre inkább úgy tűnik, hogy lebomlóban van.

- A délelőtti tanácskozáson, a Sziveri Intézetben elhangzott, persze önirónikusan, hogy a költészet lúzer műfaj, ahogyan a folyóiratok is a lúzerek terepévé váltak. Ön mit szól ehhez? Hogyan határozná meg a költészet szerepét napjainkban?

- Szerintem nem csak a költészettel van így, hanem nagyjából mindenfajta művészettel. Éppen ezért nagyon fontos volt, amikor tanítottam a szegedi egyetemen, a tanítványaimmal megértetni, hogy a költészet menő dolog. Ennek bizonyítása saját magam számára is nagyon fontos. Ezért vettem részt például a Sinbusz-fesztivál szervezésében, amit Orcsik Rolandék kezdtek el, ami arról szól, hogy Szeged és Szabadka között a motorvonaton olvasunk fel verseket, hogy kilépjünk az unalmas, hagyományos felolvasó-est keretek közül. Hogy élőbbé tegyük a költészetet. Vagy mondhatnám, hogy pár éve van egy rockzenekarom, ami számomra ugyanúgy fontos adalék ahhoz, hogy a költészet egész legyen.

- Úgy tudom, már egy éve Balatonhenyén élnek. Hogy kerültek ide?

- Először a Káli-medencében szerettünk volna letelepedni. A szüleimnek Pálkövén van nyaralója, sokat bicikliztünk arrafelé, jártuk a falvakat, nézegettünk házakat, aztán beleszerettünk ebbe az elvarázsolt zsákfaluba, Henyébe. Tényleg ott vannak a legszebb erdők a környéken, lehet gombászni, gyereket nevelni, verset írni.

Lanczkor Gábor költő Székesfehérváron született 1981-ben. A szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. Szegeden PhD fokozatot szerzett összehasonlító irodalomtudományból. Balatonhenyén él feleségével és kislányával. Első kötete 2005-ben jelent meg a JAK/L'Harmattan gondozásában, A tiszta ész címmel. A második verses kötete, a Fehér daloskönyv előbb jelent meg online, mint nyomtatott formában. Nagy visszhangot keltett a Kalligram kiadónál 2008-ban megjelent Vissza Londonba  című verseskötete. 2011-ben látott napvilágot a Hétsarkúkönyv (Kalligram). Számos elismerésben részesült, 2008-ban Junior Prima Díjat kapott.