2015.03.21. 12:16
A Nagykanizsától Indiáig vezető út
Veszprém – Belső útkeresés, a természet szeretete valamint a Nagykanizsától Indiáig vezető út inspirálta Sass Brunner Erzsébet és lánya Brunner Erzsébet festészetét.
A műveikből nyílt Tiszta életöröm című kamarakiállításon Dohnál Szonja, a kiállítás kurátora művészettörténész muzeológus kiemelte, a gondolta, hogy anya és lánya Nagykanizsáról, illetve később Budapestről Indiába vándoroljon, egy belső sugallat eredménye volt. A természetesség, a természet szeretete mindkettőjükre jellemző volt, amely életmódjukban, világlátásukban is megnyilvánult.
Művészetükre az indiai táj, az ott élő emberek, a vallás, a spiritualizmus, valamint a bengáli festőiskola egyaránt hatással volt. Megismerkedtek India vezetőivel, többek között Mahatma Gandhival is, akinek portréját is megfestették. Számos kiállításuk nyílt Indiában, melyek lehetővé tették, hogy beutazzák a világot. Három évig éltek Japánban, majd az Egyesült Államokban, ahonnan Anglián át tértek vissza Magyarországra, de csak rövid időre. A II. világháború kitörését követően Sassnét és lányát fogolytáborba deportálták, Nainitalba. Sassné később egy kis nyaralót is vásárolt itt magának, és élete végéig, 1950-ig itt élt és alkotott. Lánya édesanyja halálát követően Delhibe költözött, és az indiai-magyar kulturális kapcsolatok erősítésén munkálkodott. Otthona művészeti találkozók színhelye lett, egyfajta kulturális központtá vált. Számos indiai és magyar állami kitüntetést kapott munkásságáért.
A kiállításon a nagykanizsai Thúry György Múzeum gyűjteményéből származó tájképek, portrék, indiai életképek láthatók. A képek mellett néhány Indiából származó személyes tárgy idézi meg a két művésznő különleges személyiségét.
A Laczkó Dezső Múzeum a Pannon Egyetem „Magyar napok 2015” című rendezvénysorozatához kapcsolódva rendezte meg a kamarakiállítást.
