A Szent László legenda falképei a középkori Magyarországon - Jánó Mihály művészettörténész előadása

Jánó Mihály 1945- ben született, 2009- ben munkásságát Szervátiusz Jenő – díjjal jutalmazták, 2010- ben Phd fokozatot szerzett az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen.

Az előadás során elmondta, a 14.- 15.- ik században a Magyar Királyság területén szinte minden templomban megfestették Szent László király kerlési leánymentő legendáját, ami valós történeti esemény szolgált. A krónika szerint 1068 - ban a kunok Moldova felől betörtek Magyarországra, végigpusztították Erdély északi részét, egészen Bihar váráig. Onnan visszatérve Kerlésig jutottak, mikor Salamon király magyar serege utolérte őket, és megütközött velük.

Az ütközetben László észrevette, amint egy kun egy magyar lányt magával ragadva lóháton menekülni próbált. Üldözőbe vette, majd lóról leszállva megbirkózott vele. Végül László segítségével a megmentett leány a kunt kivégezte. Az előadó elmondta, a legenda azért népszerű, mert ahány ember, annyiféle értelmezése van. Mint megemlítette, kutatástörténeti szempontból a 19. században egyre – másra fedeztek fel Szent László falképeket az egész középkori Magyarország területén.

Ezeket a reformáció idején lefedték, később Rómer Flóris végzett jelenős kutatásokat. 1874- ben jelent meg Régi falképek Magyarországon című kötete, ő maga kutatott és tárt fel három Szent László legendát.  Jánó Mihály hozzátette, Rómer későbbi tanítványa, Nagy Géza mondta, hogy ez nem területi, etnikai jellegzetesség, a Szent László legendákat az egész középkori Magyarország területén megfestették. Megemlítette, találtak Szent László falképeket Székelyderzsen és Kassán is.