A szovjet koncentrációs és munkatáborok világát idézi fel a pápai tárlat

Róka Norberttól, a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ munkatársától megtudtuk, a magyar kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánította. A Terror Háza Múzeum az emlékév keretében nyitotta meg Rabszolgasorsra ítélve című kiállítását, amely fél évig volt látható a Múzeum előtti közterületen. A kültéren megvalósult kiállítás anyagából egy vándorkiállítást állított össze a múzeum, mely szabadon kölcsönözhető. A Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ (JMSZK) színházépületében 14 nagyméretű tablón tekinthető meg a kiállítás.

Megtudtuk, a tárlat betekintést nyújt a szovjet koncentrációs és munkatáborok rendszerébe, melyeket 1919-ben szerveztek meg azzal a céllal, hogy elkülönítsék, megbüntessék és munkaerejét ingyen felhasználják mindazoknak, akiket a szovjet rendszer vélt vagy valós ellenségeinek tartottak.

A „gulág” szó jelentése: lágerek központi igazgatósága; a köztudatban ez lett a szovjet koncentrációs táborok gyűjtőneve. A gulág táboraiban több tízmillió ember halt meg. Voltak évek, amikor az őrszemélyzet brutalitása, a szovjet hatóságok által megszabott kivégzési tervszámok (kvóták), a szörnyű körülmények, a napi 10-12 órás megerőltető munka, az éhség, a fagy hatására több millióra rúgott az áldozatok száma. A rabok bányákban, vasút- és útépítéseken dolgoztak, ők ásták ki a Fehér-tenger-csatornát – embertelen körülmények között, megfelelő szerszámok, élelmezés és ruházat nélkül.

Több százra tehető azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akiket szovjet hadbíróságok ítéltek halálra vagy hosszú szabadságvesztésre, ahogy ők nevezték, „javító kényszermunkára”. A kivégzettek esetében nem volt vizsgálat, bizonyítás, csak ítélet, melyet azonnal végrehajtottak. Az életben maradottak az ötvenes évek első felében hagyhatták el a Szovjetuniót. Sokan azonban még a büntetés lejárta után sem térhettek haza családjukhoz. A magyar határon ugyanis az államvédelmi hatóság emberei fogadták őket. Egy részüket internálták, mások hazamehettek, de őket is titoktartásra kötelezték. A rendszerváltásig hallgatniuk kellett. Az utolsó magyar hadifogoly, Toma András 2000-ben érkezett haza Magyarországra.

Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ munkatársa kiemelte, a kiállítást minden érdeklődőnek ajánlják, kiemelten a középiskolai történelemtanároknak és a diákoknak a tanórák kiegészítő anyagaként.