Árpád-kori leleteket találtak Zircen

A Bakonykarszt Zrt. az ivóvízvezeték korszerűsítését végezte a területen, 60 cm széles, 130 cm mélységű árkot ásva, mikor csontvázakra bukkantak, tájékoztatott Renkó Péter, a helyi üzemmérnökség vezetője. Városlakók értesítették a Laczkó Dezső Múzeum szakembereit, akik – Pátkai Ádám Sándor feltárásvezető és Ritecz Tímea régésztechnikus – kimentek a munkaterületre.

1942-43-ban Nagy László, a veszprémi múzeum akkori igazgatója itt, az egykori vásártéren ásatásokat végezve feltárt egy 10. századi fatemplomot, ami feltételezhetően fejedelmi szálláshelyhez tartozott, egy 11. század közepéig épített királyi udvarházat kőtemplommal, egy fallal körülkerített temetőt tizenhárom sírral és egy 15-16. századi kőházat. A királyi udvarház meglétét a Képes Krónika leírása igazolja, mely szerint a sebesült I. András királyt 1060-ban a Bakony erdejében, Zirc nevű udvarházában gondatlanul tartották és meghalt. A feltárást akkor dokumentálták, majd visszatemették. 1981-82-ben Zirc alapításának 800 éves évfordulója kapcsán a középkori templom alapfal maradványainak falait a felszínből kiemelve rekonstruálták. Építési ideje a 11. század első felére tehető, ezzel Veszprém megye egyik legkorábbi kőtemploma lehetett.

A területen többször végeztek közműépítéseket, ha észleltek is régészeti szempontból használható dolgot, ennek nincs nyoma. Az ott lakók többször találtak ásáskor kertjükben régi leleteket, egy 15. századi aranypénzt be is szolgáltattak a megyei múzeumnak.

Most a munka kapcsán izgalmas leletanyag került elő. A munkások 60 x 130 cm-es árkot ástak, mely átszelte a 11. századi temetőt. – Azt a területet tártuk fel, amely ebbe a sávba beleesett, nem volt lehetőség arra, hogy a leletanyag szempontjából tényleges felületet megnyissuk, mert az egyik oldalon a járda, a másikon az úttest húzódik. Találtunk csontvázakat, tizenhét részleges sírt, ezekhez kapcsolódóan egy 12. századi ezüst pénzérmét és egy S-végű karikaékszert, mely a 10-13. században bármikor előfordult, tipikus Árpád-kori darabnak mondható.

– Az árok teljes mélységében 130 centiméteren, de már 25 cm mélységben, közvetlenül az úttest alatt is vannak sírok, így egy többrétegű, Árpád-kori temetővel számolhatunk. Ugyancsak izgalmas a faragott agancstöredék, melynek egyik vége ki van hegyezve, ez annak bizonysága, hogy szúróeszközként használhatták. Emellett előkerült egy másik agancstöredék is és egy kőberakásos gyűrű feje. A temetőárok mellett sikerült azonosítanunk egy földbe mélyített házat, sarkában egy kemence maradványaival, ami azért izgalmas, mert ez szintén egy Árpád-kori lakóháztípus maradványa. Előkerült egy 10x25 cm-es faragvány kőtöredék, mely egy kőmozsár darabja volt, ismertette Pátkai Ádám Sándor.

Elmondta, annak ellenére, hogy egy szűk nyomvonalon tudtak csak kutatni, sikerült feltárniuk temetkezéseket, településszerkezeti elemeket, faragvány-töredéket. Meglepetés volt, hogy egy árokból római korból származó összeillő kerámiatöredékeket leltek közvetlenül a középkori objektumok mellett. A leletanyagot tisztítják, restaurálják. A csontok vizsgálata várat magára, mert a múzeumnak saját antropológusa nincs. Sajnos a nagy felületű feltárást több dolog is hátráltatja, anyagi okok, lakott környék, sok közműárok.

– Jelentőssé teszi a helyszínt a királyi udvarház bizonyított léte, melynek történeti és építészeti jelentősége azért kiemelkedő, mert Árpád-kori királyi udvarházaink közül ennek maradványait pontosan ismerjük. A megyében Pápán kereshetnénk még hasonlót, valószínűleg a várkastély környékén, de Zircen írott adatunk is van a királyi jelenlétről és ezt a korábbi feltárás is igazolta. Ismerjük az alaprajzát, vastag falú, jó minőségben megépített kőépület volt, bár a többszöri munkavégzéskor a gépek roncsolták a falakat, de most is ki lehetett venni, hitelesítettük a korábbi adatokat, mondta a feltárásvezető. A bakonyi királyi udvarházak a 12. században, az egységes erdőispánsági szervezet létrejöttekor keletkeztek, Zirc példája viszont azt látszik bizonyítani, hogy az itteni korábbi az István király által létrehozott szervezetnél. Ezt bizonyítják az 1060 körül már létezett kőtemplom belsejében feltárt cölöpalapok. Az ezekből rekonstruálható fatemplom a 11. század közepén kőből kiépített udvarházat és templomot kétségtelenül megelőzte. Feltételezések szerint a 10. századtól olyan fejedelmi, később királyi pihenőhelynek, talán vadászháznak kellett lennie, amelyhez a fatemplom tartozott. Elképzelhető, hogy a korai fejedelmi szálláshelyet szervezte a 11. század első felében István király udvarházzá.

- A korábbi és a mostani leletanyag bizonyítja Zirc jelentőségét a kezdetektől, ezek a római jelenlét, az Árpád-kori fejedelmi pihenő, a királyi udvarház, az erdőispánsági központ, a Ferdinánd-korabeli aranypénz, majd a ciszterci rend évszázados ittléte, mely fellendülést hozott a település számára.