Kultúra

2016.08.15. 19:26

Berda József emlékére - A magyar honi tájszeretet alkotó poétája 50 éve hunyt el

Veszprém - Mára csak az a generáció emlékezhet rá, aki személyesen is ismerte Berda József országosan elismert újpesti költő, irodalmi és turistatevékenységét. 50 éve hunyt el a természetjáró mozgalom poétája, a honismereti költészet nagy atyja.

Jákói Bernadett

Nagyon szerette Veszprém megye és a Balaton-felvidék tájait, jelentős műveit is a balatoni turistaházak teraszairól írta, még ha életét Újpesthez is kötötte.

A magyar hegyek és erdők boldog barangolója volt, aki oly bensőséges táj élményekkel gazdagítva énekelte meg
a hazai tájak szépségét. 1966-ban örökre hagyta itt vele vándorló barátait, költészetének legértőbb rajongóit.

A kortárs költők közül ő élt leginkább természet közelben. Az év minden szakában hűségesen indult el szeretett hegyei közé. Mint püspök, ha főpásztori díszbe öltözik, úgy öltözködöm külön én is szemet-vidító turistaruhámba a ti tiszteletetekre, hogy
méltón ünnepeljelek titeket, messziről tündöklő hegyek s ti rejtett völgyek, kik az Isten ölében ültök, mióta áll a világ. - vallotta gyermekded izgalommal túráira készülő művészi érzékenységgel megfogalmazott Vasárnapi öröm című költeményében is. Honunkban olyan őszintén, mint ő, senki sem énekelte meg költeményben a turistáskodás szépségeit. Sok természetjáró verseli a természetet, de úgy, ahogy ő tette, nagyon kevesen: magához szorítva görbe turistabotját - mint egy püspöki pásztorbotot, úgy fogta maga előtt -, behunyta szemét, és elénekelte a főpapi áldást a csodálatos tájra, amely előtte elterült. Olyan áhítattal és meghatottsággal, bármiféle komédiának a látszata nélkül, hogy érzett az a mély őszinteség, amely áthatotta lelkületét. Mintha minden alkalommal búcsút vett volna a tájtól.

 

Berda József (1902-1966) Fotó: a szerző gyűjteményéből

Verses kötetei néhány példányát fellelni könyvtárak polcain, de vajon menthető-e szellemi öröksége? Remélhetőleg, igen. Berdát olvasni napjainkban is meghatározóan fontos társadalmi tényező lehet.

Első verskötete - Könnyek útja és egyéb írások - 1923-ban jelent meg. Krúdy Gyula írt hozzá előszót. Bár mindvégig a szegénység keserű ízeivel szólt, mégis ódai hangon, főként a lét hétköznapi örömeiről, az evés-ivás élvezetéről írt epigrammatikus tömörségű szabad verseket. Talán azért is emlékezik rá az utókor a gasztronómia berkein keresztül is.

Első verskötete után a Nyugat, a Széphalom és az Est-lapok munkatársa. Baráti szálak fűzték József Attilához. Lelkének széles áradásával himnikus érzékű, honi, táji szeretetéből fakadó énekekben zengte a magyar táj szépségét és dicséretét.

Versei felvezetnek az ország legszebb magaslataira, Veszprém megye legszebben csillogó balatoni gyöngyszemeihez, a gombaillatú Bakonybélbe, Badacsonyba, a Somló tetejére, a borivók búcsújáró helyére. Természetszeretete mellett a világ valamennyi jelenségét átszűrte önmagán, és lírába öntötte. A lélek örömei mellett a természet csodáit énekelte ki a legharsányabban, de a kemény közéleti kritikának is nagy nyomatékot adott. Halála nagy vesztesége volt a magyar természetjáró társadalomnak, és a magyar költészetnek. A Farkasréti temetőben nyugszik. Róla nevezték el a Pilis 574 méter magasában létesített Fekete-hegyi
turistaházat. 1965-ben kapta meg a József Attila-díjat.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!