Boldoggá avatott utolsó királyunkkal vette kezdetét a Históriás szabadegyetem Pápán

A Trianon 100 Históriás szabadegyetem első alkalmán Rátz Ottó Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt-díjas mesterpedagógus, szaktanácsadó, igazgató IV. Károly életéről és uralkodásáról tartott előadást pénteken a Kékfestő Múzeumban.

Rátz Ottó kiemelte, nemcsak a történelem iránt érdeklődő felnőtteknek, de az iskolás korosztálynak is ajánlja az ismeretterjesztő előadásokat. Hiszen a nemzeti összetartozás évében, a trianoni békediktátum századik évfordulójához kapcsolódóan mindenképp emlékezni és emlékeztetni kell az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban aláírt békeszerződésre, s annak történelmi hátterére.

– Annak ugyan nincs realitása, hogy az „elrabolt” területeket visszaszerezzük, annak viszont van fontossága, hogy a jövőben ne történhessen meg hasonló területvesztés. A trianoni békeszerződés értelmében a Magyar Királyság elvesztette területeinek több mint kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét. Volt olyan eset, hogy a falu kellős közepén húzták meg az új határvonalat – jegyezte meg.

Az 1916-tól 1918-ig uralkodó IV. Károly utolsó magyar királyról egyebek mellett ismertette, hogy egyáltalán nem akart király lenni, de a szóba jöhető trónörökösök sorra „elhulltak”.

– Ferenc József gyakorlatilag két nap gondolkodási időt adott neki. IV. Károly egy társadalmilag, politikailag és katonailag is labilis országot örökölt, és az egyre kilátástalanabb első világháború közepébe csöppent. Katolikus vallású, mély hitű emberként a békére törekedett. 2004-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta. Az előadást motiválta a fiával, Habsburg Ottóval való személyes ismeretségem is – tette hozzá Rátz Ottó.

A szabadegyetem kapcsán elmondta, az 1916 és 1921 közötti időszakot öleli fel, havonta egy előadással – a Magyarországi Tanácsköztársaság dicstelen 133 napja, Trianon titkai, valamint a soproni népszavazás és a Rongyos gárda –, így az évfordulóig befejeződik.