Élhetetlenné vált a bolygónk

A beszélgetést dr. Szakcsy Mihály antropológus előadása előzte meg, aki azzal ütötte fel mondandóját, hogy a Föld állapotáról nem túl szívderítő az általános vélekedés, mivel a média szélsőségesen tálalja az eseményeket, s folyton árvizekről, földrengésekről, pusztító viharokról tudósít - majd több mint fél órában ezekről az eseményekről mutatott képeket a hallgatóságnak.

A fenntartható fejlődés helyett fenntartható egyensúlyt kellene teremteni, foglalta össze a lényeget a szakember, hiszen fejlődni már nincs hová, az élelmiszer, az egészséges ivóvíz és levegő viszont már most "hiánycikk" a bolygó számos pontján. A 21. század kihívása a túlnépesedés, a járványok - köszönhetően részben az antibiotikus kezeléseknek -, a klímaváltozás, a mezőgazdaság ellentmondásossága, a mutációk és a már említett alapvető szükségletek hiánya.

Mit tehetünk ez ellen? Dr. Horváth Erzsébet egyetemi docens úgy vélte, el kell indulniuk a lelki változásoknak. A világnapok csak arra jók, hogy a lelkiismeretünket megnyugtassuk - ehelyett valódi szemléletváltásra van szükség. Dr. Papp Sándor nyugdíjas egyetemi tanár szerint az alapoknál kell kezdeni, az oktatásnál, amely most versenyt fut az idővel. A baj az, hogy zavar van bennünk arról, hogy kik is vagyunk mi. A környezet határoz meg minket, vagy szuverén, függetlenek vagyunk tőle?

Dr. Domschitz Mátyás kommunikációkutató szerint a környezet védelmére a megoldás nem műszaki, hanem lelki eredetű kell, hogy legyen. Az ideális világról alkotott képünk ugyanis jó, tudjuk, hogy mi lenne a helyes, a cselekedeteink ettől azonban teljesen eltérnek. Ismerjük a valódi értékeket, mint a szeretet, család, barátság stb., mégsem ezek szellemében élünk. A jót gazdasági értékkel mérjük. S amíg ez így van, a Föld is pusztulásra van ítélve.