Kultúra

2017.02.01. 18:55

Filmklubbal, beszélgetéssel köszöntötték Bereményi Gézát

Bakonybél - Minden költőben először egy ritmus éled fel, erre születnek meg a szavak, melyek verssé alakulnak - avatta be a közönséget Bereményi Géza az alkotás folyamatának titkaiba.

Müller Anikó Hanga

Hetvenegyedik születésnapja alkalmából háromnapos kulturális programsorozattal köszöntötték Bereményi Gézát a Bakony Hotel szervezésében. Filmklub keretében filmjeiből láthattak válogatást az érdeklődők, megzenésített dalszövegeit elevenítette meg Mülhauser Martina előadóművész és Másik János zenész, zeneszerző, életéről, szakmai útjáról Bárdos Deák Ágnes énekes, dalszerző és Másik János beszélgetett vele. Cseh Tamás, a faluhoz kötődő művész nyolcadik éve halott, de emléke él, a helyiekben, a barátaiban, akik társai voltak a magánéletben, a művészetben, az úton".

Az esten felidézték a Cseh-Bereményi-Másik hármas megismerkedését, amikor is együtt megéreztek és megéltek egy fantasztikus lehetőséget s olyan dolgokról kezdtek el beszélni" dalaikkal, melyekről addig nem lehetett. Don-kanyar, '56, Corvin-köz, az ötvenes évek levegője, a hazugságok, az elhallgatások. Bereményi Géza Cseh Tamással való találkozása különös volt, először bizalmatlanul fogadta a közeledést. - Ekkor már régóta szerettem volna dalszövegeket írni. Tamás először azt hitte rólam, rendőrségi besúgó vagyok.

Másnap bemutatott egy dallamot, írtam rá szöveget, akkor elfogadott. De aztán még gyanúsabbá váltam, mert rossz volt az albérletem, ezért felvetettem, odaköltöznék hozzá, ekkor megint bizalmatlanná vált, majd elkezdtük a közös munkát, és egy lakásban éltünk másfél évig. Ő akkor huszonnyolc éves volt, én huszonöt, viszonylag érettek voltunk, de még magunk sem tudtuk, mire is vagyunk érettek - mondta. Bereményi több műfajban dolgozik. Írt dalszövegeket, novellákat, regényt, verseket, forgatókönyveket, rendezett filmet.

Születésnapi beszélgetés, balról Bárdos Deák Ágnes, Bereményi Géza, Másik János Fotó: Müller Anikó Hanga

A 2013-ban megjelent Vadnai bébi című regényében egy olyan világ tárul fel, melyről, vallja, tudnunk kell; a háború, az ostrom, a lövöldözés, az éhezés, mindez egy családtörténeten keresztül bomlik ki. S a konklúzió, a háborús szerelem egészen más, mint a békebeli. 2016-ban jelent meg Versek című kötete, benne az elmúlt negyven évben született költeményekkel és dalszövegekkel.

- A dallam jelenik meg először. A költőben egy ritmus éled fel, erre születnek meg a szavak, melyek verssé alakulnak. Weöres Sándor A vers születése című doktori disszertációjában ezt a folyamatot elemezte. Sokan versírás közben járkálnak, ez ritmizálja az időt, engem a zenehallgatás inspirál, a sámán is először dobol, a ritmus húzza ki belőle az éneket - mondta. A dalszövegeit is alapvetően verseknek tartja, mindegyik egy kicsi novellasűrítmény. Most regényt ír. Önéletrajzot.

- Négy műfajban dolgoztam, azt gondolom, háromban elvégeztem a dolgomat, van egy, aminek még adósa vagyok. Szeretnék prózát írni, ennek mindent alárendelek, érzem, tudnék valami olyat alkotni, amiről még magam sem tudok. Az önéletrajzomat írom, vizsgálom az életemet csecsemőkoromtól kezdve. Nagy dolog után születtem, 1946 januárjában, a világháború végeztével, s egyben valami újnak a kezdetén.

Szó esett az indián táborokról, ahol az ember egyenrangú része a természetnek. Arról, hogy ezek az 1920-as években, Trianon után szerveződtek s vajon miért is népszerűek ma a magyar fiatalok körében. Bereményi Géza vallott bakonyi kötődéséről. Miután Budapest kipenderítette" magából, Pápán érettségizett, szerette ezeket az éveket, más légkör volt, mint a fővárosi. Egykori szeretett igazgatója, Galántai István, hogy édesanyja előtt jó színben tüntesse fel fiát, megjósolta: az intézmény falán emléktábla lesz, hogy egykor az iskola tanulója volt.

Bereményi Géza 1946. január 25-én született Budapesten, 1970-ben a budapesti egyetem magyar- olasz szakán szerzett diplomát. 1971-től dramaturg a Pannónia Filmstúdióban, 1978-tól szabadfoglalkozású író, filmrendező. Főbb művei között tartják számon A svéd király (novellák, 1970), Legendárium (regény, 1978), Trilógia (drámák, 1983) és Vadnai bébi (regény, 2013) című alkotását, forgatókönyvíró-rendezőként fontosabb munkái közé számítják az Eldorádó (1988) és A hídember (2002) című filmet.

Novelláival, regényeivel, színpadi műveivel egyenértékűek Másik János, majd Cseh Tamás zenéjére évtizedeken át írt dalszövegei. 1984-ben József Attila-díjat, 1989-ben Balázs Béla-díjat kapott, 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2014-ben Artisjus könnyűzenei szövegírói életműdíjat kapott. 2012-től a budapesti Thália Színház igazgatója.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!