Hoffmann: vitás kérdések a szakszervezet és az államtitkárság között

Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott, hogy várhatóan a jövő évben is ugyannyi pénzből lehet majd gazdálkodni, mint az idén.
   
Jelentős növekedésre nem lehet számítani, de olyan szempontból ez nyereségnek tekinthető, hogy idén 22 ezerrel kevesebb diák ül be az iskolapadba - állapította meg. Hozzátette: az, hogy 2013-ra mi érhető el, a következő nyolc-tíz hónapban dől el.

Hoffmann Rózsa megerősítette, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetése egy időben történik majd az új típusú munkaidő-elszámolással, amelynek értelmében a tanároknak kötelezően 32 órát kellene az iskolákban tölteniük. Az életpályamodell alkalmazásához évente 160 milliárd forint többletpénzre lesz szükség, a modellt 2013 szeptemberében szeretnék bevezetni, de "a mikor és a mennyi kérdésre az egész kormánynak kell válaszolnia". 

A kormány pontosan tudja, hogy erre szükség van, és a szándék megvan a bevezetésre, de jelen pillanatban a gazdasági világválság miatt sok a bizonytalan tényező. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott, hogy Magyarország eddig kilábalt minden súlyos bajból, de a vész még nem múlt el.   

Az oktatási államtitkár elmondta, kedden, de legkésőbb szerdán nyilvánosságra hozzák a köznevelés új rendszeréről szóló koncepciót, majd ezt követően országjárás kezdődik a javaslat megismertetésére.
   
A megbeszélést úgy értékelte, hogy bár a szakszervezet és az államtitkárság között vannak vitás kérdések, a megbeszélésről jó érzéssel távozik, mert az "oktatásügy iránt felelősséget érző körrel" beszélt. Mint mondta, nem ez volt az utolsó találkozás, a szakszervezetekkel egyeztet még. 
   

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, partnerek kívánnak lenni abban, hogy olyan iskolarendszer jöjjön létre, amelyben az intézmények biztonságosan működnek, a pedagógusok munkahelye nincs veszélyben, és megfelelő a finanszírozás.
   
Ugyanakkor az érdekvédő komoly szakmai vitákra számít az elkövetkezőkben többi között a munkaidő-elszámolásnál. A heti 32 óra benntartózkodás "magában rejti", hogy többet is kell dolgozni a megemelt bérért, és olyan egyéni foglalkozásokat, fejlesztéseket, korrepetálásokat is el kell végezni, amelyek eddig beszámítottak a kötelező óraszámba, vagy túlórapótlék járt értük.
   
Mint elmondta, idő hiányában nem sikerült tisztázni az intézmények fenntartóinak kérdését, ebben sok a bizonytalanság.
   
Hozzátette: az egész napos iskola bevezetését ugyanakkor támogatni tudják, ha megvannak a személyi és tárgyi feltételek.
   
Az érdekvédő elmondta, az államtitkár cáfolta, hogy a pedagógusok óraszáma a mostani 22-ről 24-re emelkedne, és hogy a gimnáziumi férőhelyek számát 40 százalékkal csökkentenék.
   
Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva elmondta: minden felsőoktatási hallgatóval, akinek a képzését az állam fedezi, szerződést kívánnak kötni a jövőben, a feltételeket azonban még ki kell dolgozni, erről az új felsőoktatási törvény rendelkezik majd.

OLDALTÖRÉS: MSZP: ne legyen a megszorítások áldozata az oktatás

MSZP: ne legyen a megszorítások áldozata az oktatás

Az MSZP elvárja, hogy az oktatás ne legyen "a kormány téves gazdaságpolitikájából következő megszorítások áldozata". A szocialista párt az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében az olvasható: jelzésértékű, hogy az oktatási államtitkárság annak ellenére nem hozta nyilvánosságra a közoktatási törvény tervezetét, hogy a kormány elfogadta.

Az MTI múlt szerdán kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a kormány megtárgyalta és jóváhagyta a köznevelésről szóló törvény tervezetét, és azt a következő hét elején nyilvánosságra hozzák. Az MSZP szerint azonban sajtóhírek alapján ma már tudható, hogy a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság harmadik koncepcióját is "visszadobták", és a kormány kétnapos lovasberényi ülésén igyekszik újabb változatot összeállítani. (Az Index hétfőn arról írt, hogy a hétfőn és kedden zajló kormányülésen ismét napirendre kerül a köznevelési törvény tervezete.)
   
A szocialisták közleménye szerint "aggasztó fejlemények várhatók", a kormány ugyanis rendszeresen felülírja az oktatási államtitkár terveit, a költségvetési kereteket rajta kívül álló erők határozzák meg, márpedig a kabinetnek döntenie kell arról, hogy "az idei költségvetésen ütött újabb 100 milliárd forintos lyukat hogyan foltozza be", és le kell fektetni a jövő évi költségvetés alapjait is.
   
Az MSZP szerint az eddig ismertté vált kormányzati elképzelések - a gimnáziumi férőhelyek csökkentése, a szakképzés időtartamának csökkentése, a pedagógusok óraszámának emelése és az elbocsátások - romba döntenék a magyar oktatási rendszert, ezért a kormány jobban tenné, ha abbahagyná a közoktatási tervezést, és folytatná azokat az oktatáspolitikai kezdeményezéseket, amelyeket a szocialisták elindítottak.