Kaffka Margitra emlékezett a Jókai Kör

Mily hamar itt van az utolsó ének címmel tartott irodalmi estet a Jókai Kör Kaffka Margit író, költő halálának 100. évfordulója alkalmából a Jókai Mór Városi Könyvtárban. Az emlékest címe utalt arra, hogy a Nagykárolyban született, Ady Endre által csak „nagyon-nagy író-asszonynak” nevezett, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója, a Nyugat nemzedékének fontos tagja mindössze harmincnyolc évet élt. A műsort, melyben versekkel, levelekkel, részletekkel a kör irodalmi önképzőkörének tagjai, valamint dalokkal a Csepregi Trió működött közre, Bódi Lászlóné állította össze és vezette.

Mint mondta, Kaffka Margit nehéz sorsú, félárva gyermekkora után tizenöt évig tanított, közben verseket, elbeszéléseket írt. Többek között írt még naplót, cikkeket, kritikákat, regényeket. Munkássága nő létére is elismert volt korában. Adyval egy iskolába jártak, s a későbbiekben is jó kapcsolat volt köztük. Kaffkának mindig Ady volt az első számú példaképe.

– Egy zaklatott, beteges, ellentmondásokkal terhes korban élt (A magyar Ugaron), amikor valóban nagyon elszegényedett az ország. Regényeiben két nagy élményköre talált egymásra: a dzsentri osztály hangulata, szükségszerű összeomlása, valamint a női lét problémájának egyre intenzívebb jelentkezése (legszignifikánsabban a Színek és évek című regényben). Emellett, mivel nagyszerű pedagógus volt, műveiben leginkább még az anyaság, a gyermek iránti szeretet mutatkozik meg. Irodalomtanárként tankönyveket is írt, illetve kereste az újításokat. Jellemző rá a személyes hangvétel, mondanivalója, tanácsai az utókorra is érvényesek – jegyezte meg Bódi Lászlóné.

Mint megtudtuk, Kaffka Margit a Fröhlich Brúnó erdőmérnöktől 1906-ban született fiával, Lászlóval együtt az első világháborút követően a spanyolnáthajárvány áldozatává vált.