Kamaszok a nézők közt

Öröm látni a fiatal lányokat, fiúkat és idősebbeket, akik a MOM Park óriáspláza kilenc mozija magyar műsorkínálatából válogatnak kora délelőttől késő estig. Az ünnepélyes megnyitó a Kongresszusi Központban volt csütörtökön este. 

A betegségéből felépült Törőcsik Mari nyitotta meg a találkozót
(Fotó: MTI)

Ott is levetítik a versenyben lévő játékfilmeket, éppúgy, mint az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Huszárik Zoltán emlékére a Szinbádot, a Csontvárit és a fontosabb kisfilmjeit is újranézhette a közönség, több más klasszikus magyar film társaságában. Szemlefilmek nézhetők a Bem művészmoziban is. 

A Toldi mozi pedig Tarr Béla 15 évvel ezelőtt készült klasszikusát, a 430 perces Sátántangót vetíti a szemle idején. Örömmel fedeztük fel a kisjátékfilmek versenyprogramjában a veszprémi M. Tóth Géza Mama című tízperces filmjét, amelynek egyetlen szereplője van, Török-Illyés Orsolya. A félig animációs filmnek másik szereplője a nagyváros. 

Egy emeletes ház tetején teregeti a frissen mosott ruhákat a Mama, hason-lóan, mint József Attila mamája a padláson. A film egyedisége, hogy az eleven szereplő környezete, a házak nem valóságosak, hanem rajzoltak, mint az animációs filmekben. Ezek a házak együtt mozognak a teregető mamával. Érdekes és különös hatású M. Tóth Géza új filmje. 

A dokumentumfilmek versenyében a veszprémi Vági Barbara D-dúr című filmjére figyeltünk fel. Alkotótársa: Talán Csaba. 

A szemle első napján, január 27-én, kedden este a Palace MOM Park mozitermében vetítették először az elmúlásról szóló megrázóan szép alkotást. A hatalmas terem megtelt nézőkkel. 

A közönség már az elején ráhangolódott a 80-100 éves emberek halálközeli életére, akik tudnak örülni, táncolni, kirándulni, miközben olykor tekintetük, egy-egy mozdulatuk elárulja: arra gondolnak, hogy talán az a sütemény az utolsó, amit éppen esznek, vagy lehet, hogy utoljára gyönyörködhetnek a Balatonban. 

A filmben nemcsak tragikus életérzés, hanem vidám poénok is vannak. Vági Barbara kérdésünkre, hogy miért a halálra készülődés témáját választotta, elmondta: 

- Mindig érdekelt, hogy a szépkorúak hogyan látják életüket, mit gondolnak a szükségszerű elmúlásról és miként néznek azzal szembe. Vannak idősek, akik a kiszolgáltatottságot tiszteletet kel- tő méltósággal viselik. Nehéz szembesülni a véggel, de nem lehetetlen. 

A nézőket elgondolkoztatja a film, ez volt a szándékunk. Január 28-án a déli órákban az Arany Alkony Idősek Otthona lakói előtt is vetítettük a filmet. Az idős emberek önmaguk sorsával szembesültek, ami megrázta őket. Idegenül, bizonytalanul közlekedtek az óriás plázában. 

Tízéves voltam, amikor elveszítettem nagyszüleimet, akiket nagyon szerettem. Először akkor szembesültem a végső harccal, amit minden ember elveszít.

Az eddig látott nagyjátékfilmek közül kettő foglalkozik a serdülő gyerekek világával. Sopsits Árpád - a Céllövölde és a Torzók után - harmadik opusa ábrázolja hitelesen a kamaszlélekre leselkedő veszélyeket. A sajtóvetítés utáni beszélgetésen mondta a rendező: 

- A hetedik kör című filmem az igazi torzó, hiszen az öngyilkossághoz vezető torz gondolkodást vitte filmre. - Tegyük hozzá, nagy művészi erővel, kitűnő, rokonszenves gyermekszereplőkkel. A felnőtt főszereplő a papot játszó Trill Zsolt, aki kétségbeesetten küzd hittanos tanítványainak az életéért. Sikertelenül. 

A film alkotói a film végén megköszönték Várpalota önkormányzatának és a lakosságnak a forgatás idején adott segítséget. Gárdos Péter Tréfa című filmje Kosztolányi Dezső hasonló című novellája nyomán készült, amely 1912-ben játszódik, a Titanic luxushajó elsüllyedésének évében egy vidéki egyházi kollégium zárt világában. 

A kitűnő forgatókönyvet Bíró Zsuzsa, a rendező régi alkotótársa írta. Az iskolai gyilkosságokról, tanárverésekről egyre gyakrabban érkeznek hírek. Ezért gondolta a rendező együtt a producerrel, hogy ezt a ma nagyon is aktuális témát viszik filmre.

Az első filmes Szabó Simon a Papírrepülők című kis költségvetésű filmje a mai pesti fiatalok szubkultúráját mutatja be a nézőknek divatos zenével és több szálon futó romantikamentes szerelmi kapcsolatok ábrázolásával. Ígéretes tehetségű a Moszkva térben színészként debütáló rendező, aki saját filmjében is vállalt színészi feladatot. 

Érdekes kísérleti film a két részből álló Nem vagyok a barátod című Pálfi György-opus, amely forgatókönyv nélkül, a szereplők által rögtönözve készült. Szintén forgatókönyv nélkül született Szirtes András Juliette-je, amely egy zárt intézeti lány és a férfi terapeuta közötti mélylélektani párbeszédet vitte vászonra. 

Érdekes a szerepcsere, a nőben lakozó férfi és a férfiben rejtőző nő képbeli ábrázolása. A szemle nyitógáláján életműdíjjal kitüntetett mozgáskorlátozott idős rendező, Bacsó Péter mozgalmas, lineális cselekményű filmje a Majdnem szűz. 

Egy prostitúcióra kényszerített intézeti lány kalandjairól, merész kitöréséről, és ami szokatlan, volt futtatóin sikeresen áll bosszút, a nézők megelégedésére. A film története fordulatos, egyenes vonalú íve közérthető, a figurákat hitelesen játsszák el a színészek. A közönség számára szerethető film. Holnap a díjat nyert alkotásokat láthatja a közönség. 

A nagyjátékfilmes zsűri elnöke Mészáros Márta filmrendező.