Lehetõség lesz a távol tartásra

A megyei fõkapitányság megelõzési és kommunikációs osztályának kiemelt fõelõ-adója elmondta a távol tartás az elõzetes letartóztatás és a lakhelyelhagyási tilalom kényszerintézkedés, vagyis bíróság rendelheti el - magyarázta Péter Katalin õrnagy. Hozzátette, hogy az intézkedés az egyén szabad mozgásához és a tartózkodási hely megválasztásához való jogát korlátozza. A távol tartást olyan személyekkel szemben lehet elrendelni, akik ellen szabadságvesztéssel is büntethetõ bûncselekmény megalapozott gyanúja merül fel. Ilyen lehet az életet vagy testi épséget veszélyeztetõ bûncselekmény. Az esetek egy részében lehet magánvádas indítvány (például könnyû testi sértés, erõszakos nemi közösülés alapos gyanúja) alapján elrendelni a távol tartást, de nem minden esetben szükséges feljelentést tennie a sértettnek, mert például kiskorú veszélyeztetésekor azt megteheti a helyszínre kiérkezõ rendõr vagy bárki más.A cél az, hogy a gyanúsított az ellene indított eljárást ne befolyásolhassa a tanú meg-félemlítésével, ne követhessen el újabb bûncselekményt, vagy a megkezdett bûncselekményt ne folytathassa - magyarázta Péter Katalin. A bíró határoz arról, hogy az intézkedés hatálya alatt álló személy köteles meghatározott ideig (10-tõl 30 napig) távol maradni a kijelölt helytõl. A végzést kiterjeszthetik meghatározott személyre, lakóhelyre, munkahelyre, egészségügyi, oktatási intézményre, de még vallási létesítményre is. Aki ellen meghozzák a határozatot, annak nemcsak a közvetlen, de a közvetett érintkezéstõl (telefon, e-mail) is tartózkodnia kell. Péter Katalin szólt arról is a bíróság elõírhatja, hogy a gyanúsítottnak meghatározott idõnként jelentkeznie kell a rendõrségen. Ha ezt nem teljesíti, akkor elrendelhetik az elõzetes letartóztatást is. - Sokat küzdöttünk, hogy legyen távolságtartásról szóló jogszabály, de nem ezért - közölte a Nõk a Nõkért Együtt az Erõszak Ellen (NaNE) egyesület munkatársa. A július elsején életbe lépõ javaslat megszületésérõl csak az újságokból értesültünk - tette hozzá. Tóth Györgyi elmondta, hogy sorozatos demonstrációkkal hívták fel a jogalkotók figyelmét a családon belüli erõszakos eseményekre, a törvényi szabályozatlanságra, és úgy látszott, hogy annak lesz is eredménye. A készülõ törvényjavaslatot viszont az uniós csatlakozás után levették a napirendrõl. - Úgy tûnt, mintha a csatlakozás után elvesztette volna jelentõségét a határozott fellépés a családon belüli erõszakos események ellen - mondta a NaNE munkatársa, aki úgy véli, hogy a témában megszólaló felelõs vezetõk tájékozatlanok. - Ha a kormány komolyan tenni akart volna valamit, akkor az 1998-as osztrák törvényt, valamint finomított, két évvel késõbb elfogadott német változatát vehette volna át, hiszen azok az elõbbi országokban beváltak. Az említett jogszabályokban elsõ körben, már a helyszínre kiérkezõ rendõr is elrendelheti néhány napra a távolságtartást, amit késõbb a bíróság megerõsít. A legfõbb problémánk az, hogy az intézkedés bevezetéséhez feljelentés szükséges. Azt viszont mintha elfelejtették volna, hogy a bántalmazottak nem mernek feljelentést tenni, mert félnek.Tóth Györgyi szerint az életbe lépõ jogszabály álintézkedés, ami csak arra jó, hogy a törvényalkotók elmondhassák megalkottuk a távol tartás intézményét.