2019.04.08. 07:00
Kiállítás nyílt a bakonybéli monostor ezeréves múltjáról
A Szent Mauríciusz Monostor hajdani magtárépületének megújítása, benne a Forma Vitae – A bakonybéli monostor 1000 éve című kiállítás megnyitása koronázta meg a millenniumi projekt első ütemű zárását.
A bakonybéli kiállítást Terdik Szilárd és Vásárhelyi Anzelm mutatta be
Fotó: Balogh Ákos/Napló
Tavaly volt a templom újraszentelése, most új burkolatot kapott a zarándokudvar, kibővült az ajándékbolt, kávézó, kóstolótér létesült, a turistaudvaron gyógynövényágyások és lelki utazásra hívó labirintus kapott helyet. A műtárgymásoló és könyvkötészet látványműhelyként várja a turistákat, a gyógynövényszárító padláson a szerzetesek által termesztett gyógyító hatású füvekkel lehet ismerkedni, az arborétum új tájékoztató térképpel gazdagodott, a vetítőben a monostor és környezete múltjáról, jelenéről kaphatnak képet a látogatók. A kiállítás a település bencések előtti életének emlékeitől indulva, a közösség alapításához kötődő szentek bemutatásán át jut el a barokk idők gazdaságának, majd a reformkor kiemelkedő egyéniségeinek bemutatásához. Régészeti leletek, levéltári anyagok, tárgyi emlékek mellett szerepet kapnak az interaktív eszközök.
Az ünnepi avatáson hálát adtak a befejezett munkáért. Halmos Ábel perjel a millenniumi projektről szólt. – Mától méltó terekben mutathatjuk be termékeinket, életformánkat. Termékeink, szolgáltatásaink közösségünk megélhetésének alapjait képezik. Szent Benedek a Regulában arra tanított, akkor vagyunk igazi szerzetesek, ha saját kezünk munkájából igyekszünk megélni. Fontos állomás a mai nap, egyszerre van itt a múlt és a jövő, mondta. Megköszönte a munkát az építőknek, szerzetestársainak, Asztrik és Cirill főapát biztonságot nyújtó támogatását.
Hortobágyi Cirill, a Magyar Bencés Kongregáció prézes apátja hangsúlyozta, Pannonhalma számára mindig fontos volt, hogy Bakonybélben megújuljon a szerzetesi élet. Elemezte, új alapítás történt-e, vagy a régi kelt életre, értelmezte a paradigmaváltás mibenlétét, szólt a szerzetesi létről. – A monasztikus élet rejtőzködő, Isten nem akar bennünket kirakatba helyezni, eldugni sem, mert küldetésünk van, általunk üzen a társadalomnak. Ez a beruházás szolid nyilvánosságot biztosít, megtekinthetővé teszi a rejtőzködő életmódot és a monostor erőforrásainak megújítását jelenti, hangsúlyozta.
Dénesi Tamás, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója a monostor természeti és társadalmi környezete, a monasztikus kultúra hármas dimenzióját, összefüggéseit taglalta, szemléletes példákat sorolva a remete életformáról. A főapát megáldotta a megújult épületeket, az ünnepi műsorban a bakonybéli szerzetesek zenéltek, zengett a dal, „mily gyönyörűség, íme, lásd, amikor az atyafiak együtt muzsikálnak”.
A bakonybéli kiállítást Terdik Szilveszter kurátor és Vásárhelyi Anzelm testvér társkurátor mutatta be.