Mai irodalomtörténeti lábjegyzetek költőkről

A szerző korábbi Versvilágok című kötetének folytatása nemrégen Versvilágok II. címmel jelent meg, amelyben tíz költő egy-egy verse került Laczkó András nagyítólencséje alá. 

A kiválasztottak: Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Varga József, Ratkó József, Baranyi Ferenc, Kerék Imre, Szabó Bogár Imre, Cseh Károly, Varga Rudolf, Maczó János.Laczkó tehát folytatja irodalomtörténészi misszióját, amiért már most hálásak lehetnek neki a vidéken élő és alkotó költők, írók. 

Laczkó András rajtuk tartja vigyázó szemét, sőt, a határon túliak sem maradnak ki tekinteté- nek szélesre nyíló sávjából.

Az Írók és iskolák három és a Versvilágok immár két kötetében átvitt értelemben irodalomtörténeti lábjegyzeteket tálal fel, vagyis többségében olyan írókat, költőket szólaltat meg, illetve elemez, értékel, akik nincsenek fényben, nem róluk szól a magyar irodalom, nem kötődnek fővárosi lapokhoz, folyóiratokhoz. 

Ennek ellentmond persze a két klasszikus, Tóth Árpád és Radnóti, meg a két Kossuth-díjas, a már halott Ratkó József és még szerencsére élő, viruló Baranyi Ferenc jelenléte. 

De a többiekről nem mondható el, hogy értékeikhez méltó módon bánna velük a hazai irodalomkritika. Talán a soproni Kerék Imre az egyetlen kivétel. Szóval Laczkó András nem ússza meg, nevét előbb-utóbb nemesfémbe foglalja az általa erőteljesen képviselt és megbecsült írótársadalom. 

Tóth Árpádtól az Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz, Radnótitól a Tápé, öreg este című verset választotta ki az irodalomtörténész. Az elemzésen túl a kor irodalmát, a különböző hatásokat, motivációkat is megkapjuk Laczkótól, aki a Ratkóról szóló esszéjében egyértelművé teszi számunkra a költő elvitathatatlan nagyságát.

A Törvénytelen halottaim című költemény első két sora igazolja a besorolást :

Eljött a holtak ideje, / szorongat a holtak szerelme engem. Az időben jött halál - törvény. Olyan törvény, amit nem illő megkerülni, kiját- szani, jegyzi meg az irodalomtörténész. 

A szlovéniai Varga József - 1980-tól a Maribori Egyetem tanszékvezető tanára volt - Hazám! című verse-sorsa apropóján (József Attila nyomása félreérthetetlen) egy valóságos identitási leporellóval találkozunk; a költő a horvátországi Verőcén született, az újvidéki egyetemen tanult és Szlovéniában él. 

Baranyi Ferenc élete már eltérő léptékű földrajzi értelemben, Május 9. című verse a Nyáregyházán átélt, a falusi gyerekkorig visszanyúló élményből fakad.

Baranyi Ferenc egy gyermekként háborús nemzedék emberré válásáról írt, hat év- tized távlatából - mondja Laczkó. Vidéki ihlető források jellemzik Kerék Imre Virágvölgy című versét is, amelyben a színek iránti fokozott érzékenysége tapasztalható. Ugyanakkor a versszövetet háromfai, somogyi, baranyai, Pécs környéki emlékek dúsítják, amelyre soproni élmények is rakódnak.

A híres fürdőváros, Hévíz is belopakodik Laczkó András irodalmi képeskönyvébe. A tó sok más író és költő mellett Szabó Lőrincet, Takáts Gyulát is megihlette, s most Cseh Károly Hévízi dél című munkája gazdagítja a sorozatot a kettős - költői, irodalomtörténészi - ajánlással. 

Baranyi Ferenc Varga Rudolf emlékező verse nyomán is megjelenik; egy hajdani, reménykedő várakozás tör fel a múltból. Maczó János Döntsd a tőkét... című, József Attila születésének 100. évfordulójára írt költeményének analízise zárja a Versvilágok második kötetét, megszólítva a költőt is, akinek alkotói vallomása teljesebbé teszi előttünk költői technikáját, applikálásos alkotói módszerét.