Meszesgödör volt a kripta

Erről  Pintér László, a Laczkó Dezső Múzeum régésze tájékoztatott, aki elmondta: a templom északi fala mellett folytatták az ásatásokat, azokat befejezték, később szeretnék a déli részt is megkutatni, mert hasonló szerkezetet sejtenek ott is.
 
- Feltártunk egy kriptát, amit korábban kiraboltak, sajnos abban semmi érdemlegeset nem találtunk  - mondta a régész. Hozzátette, hogy  a kriptát sokáig meszesgödörként használták, ez sokat ártott annak. A kripta alja ugyanakkor szép, nagyméretű padlótéglából volt kirakva, és az oldalát is szépen felfalazták. A kripta elé a barokk korban, talán a XVIII. század elején, közepén emeltek egy előcsarnokot, annak a téglákból emelt boltozatát is megtalálták. Az oldalcsarnok nyugati részében több sírra bukkantak.

- Az oldalcsarnokon belülre nem akárkit temettek, általában a földesurat és családját, gazdag, tehetős és tekintélyes embereket. Erre utalnak az ott megtalált leletek, két színezüst pénzérme 1612-ből és 1652-ből, illetve három hajtű, amelyek közül a legnagyobb aranyozott, a másik kettő pedig ezüst. Ez a sír egyébként egy asszonyé volt, de arra nincs semmilyen adat, hogy ki lehetett. Ilyen régről nincs dokumentáció, az 1700-as évek végéről már vannak írások, egyházi feljegyzések a temetésekről.

- Ezek nagyon ritka leletnek számítanak - hangsúlyozta Pintér László.
 
- A jelenlegi tudásuk szerint az oldalcsarnokot azért építették, hogy a kriptát magába foglalja. A templom valamikor a XIII. század elején épülhetett, azt követően a sekrestye, majd hozzáépült az oldalcsarnok. Az oldalcsarnok megépítésekor  készült  kripta a  feltevések  szerint   XIV-XV. századi lehet. Azt gondolom, persze ez csak feltevés, hogy a környék  kegyuráé vagy annak rokonáé lehetett a kripta.

- Maga az oldalcsarnok - nem összetévesztendő az oldalhajóval - léte teszi egyedülállóvá a templomot, ugyanis nem általános templomépítészeti szempontból. Ilyen oldalcsarnok van Felsőörsön, máshol nagyon nem is tudunk ilyen szerkezetről. Az oldalcsarnok egyébként nem a templom szerves része, mert nem a hitélet kiszolgálása miatt épült, az szinte mindig temetkezési célokat szolgált.

A XIX. század végén volt arra adat, hogy itt kripta lehet, amit az 1830-as évek végén találtak meg. Akkor a csontvázakkal együtt kámzsaposztó darabokat ráncigáltak ki a kriptából, valószínűleg akkor rabolták ki.
 
Pintér László szerint szinte biztos, hogy a kriptában voltak értékes tárgyak, elég csak a nő sírjából előkerült ezüst és aranyozott ékszerekre gondolni.  A vilonyai templomról nagyon kevés információ van, más templomokról szerencsés esetekben birtokperek irataiban találnak adatokat az építésről, bővítésről.

A régész megemlítette, hogy az oldalcsarnokban és a sekrestyében is festett falakat találtak, ez sem mindennapi. Az egyháznak az a terve, hogy a falakat felhúzzák a talaj fölé 10-15 centiméterrel, hogy kirajzolódjon a körvonal, és magyarázó táblát fotókkal terveznek odatenni.

Miért bontották le az oldalcsarnokot?

Arra nincs magyarázat, hogy az oldalcsarnokot miért bontották le, valószínűnek tűnik, hogy valamilyen kár érte, akár a török portyázása során, és mivel a lakosság létszáma csökkent, ezért visszabontották. A jelenlegi templom oldalán van két ív, ami azt sejteti, hogy ott vágtak két nyílást, az oldalcsarnokot a templom részévé tették.