2018.06.19. 14:00
Mi az az echó? És mikortól visszhang a visszhang?
A címben említett két szót egymás mellé téve sokaknak azonnal beugrik Tihany neve. A kecskekörmöket és a visszhangot ráadásul összeköti Garay János gyönyörű regéje is.
Borsos Miklós: Tihanyi Echo (1986) / Megyei Morzsák blog
Érdemes erről az érdekes témáról a Megyei Morzsák blog hosszabb bejegyzését is alaposan végig olvasni. Mi pedig kimazsoláztuk belőle a legizgalmasabb részeket:
Mikortól visszhang a visszhang?
A Visszhang-dombon állított echókőről elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. A visszhang optimális esetben hétszer verődik vissza a tihanyi templom oldaláról.
Régen úgy tartották, hogy a visszhang hétszer verődött vissza a templom faláról és akár 15 szótagból álló mondat visszhangját is tökéletesen lehetett érteni. Közben a település is változott, a környék beépítése és az egyre magasabb fák miatt a visszhang egy ideje „gyengélkedik”. A megnövekedett zajszint sem kedvez a próbálkozóknak. Már csak 3-4 szavas mondatokkal érdemes próbálkozni, és az élmény télen intenzívebb a lombok hiánya miatt.
Mik is azok a kecskekörmök?
A balatoni kecskeköröm a mintegy 5 millió évvel ezelőtt, a fokozatosan kiédesedő Pannon-tengerben élt Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott maradványainak népies elnevezése. Tehát nem emlős állat, hanem kagyló darabjait láthatjuk.
Kik írtak a visszhangról?
Igen sok íres magyar írót és költőt megihletett a Balaton, Tihany, és a visszhang jelensége.
Csokonai Mihály 1798-ban Balatonfüreden írta A Tihanyi echóhoz című versét. Ekkortól nevezték a jelenséget a tihanyiak echónak. Garay János a bevezetőben említett költeménye is népszerű volt a településen, a helyiek kecskeköröm árulása közben szívesen elmondták az odalátogatóknak. A regét több képeslapon is megörökítették, ezek közül pár megtalálható a helyismereti gyűjteményben is.
