Érseki előadás a katolikus kultúra hetében az istenkereső líráról

Előadásában a 20. századi líra kiemelkedő alkotóinak munkásságából emelt ki költeményeket, szemléltetve, hogy milyen vívódások kísérték az istenkeresés során költőinket. Ady Endre a keserűségek, az elhagyatottság, a szenvedés közepette (Álmom az Isten, Imádság háború után), József Attila a békés, boldog élethelyzetekben talált rá Istenre, fedezte fel a mindenható, a gondot viselő Úr jelenlétét. Ady Ádám, hol vagy? című versét idézte, amelynek halhatatlan sora Istenről hallom, ahogy lelkemben lépked , valamint József Attila megfogalmazásában tetten értem az én szívemben a mai kor, sokszor csak hagyományt, szokást követő keresztény emberének is felteszik a kérdést: Te már hallottad a lelkedben a lépteit, tetten érted a szívedben Istent?

Márfi Gyula előadásában a 20. századi líra alkotóinak munkásságából emelt ki költeményeket (Fotó: Toldi Éva)

Sokszor mi, emberek csak a rosszat látjuk meg a világban, az életünkben, s mikor ránézünk gyermekeinkre, kedvesünkre, barátainkra, sosem látjuk meg a tekintetükben Istent? Vagy mikor egy küzdelemből, egy csapdahelyzetből vagy egy megmérettetésből győztesen, sikerrel, jóleső érzéssel jövünk ki, sosem fedezzük fel abban Isten közreműködését? vetődik fel a kérdés újra és újra az emberben, mutatott rá az érsek. Meg kell tanulnunk örülni minden szépnek és jónak, meg kell tanulnunk meglátni a szépet és a jót, és hálát kell adnunk érte. Ady is ingadozott a hitében, József Attila is, és csak később jutottak el Istenhez. A megérkezés kegyelméről gyönyörű versekben vallottak (Ady Köszönöm, köszönöm, köszönöm, József Attila Isten című versei ennek bizonyítékai.)

Az előadás második részében a Mária-líra került fókuszba, méghozzá az ökumené jegyében. A református Adytól, Szabolcska Mihálytól, az evangélikus Váci Mihálytól, a görögkeleti József Attilától az anglikán John Lennonig (aki a Beatles együttes legendás hírű Let it be című dalának szövegében idézi az Angyali üdvözlet szavait). A verscsokrot a materialista Szabó Lőrinc Istenhez vágyódó versei, valamint az erdélyi irodalom két jelesének, az evangélikus Reményik Sándornak és a katolikus Dsida Jenőnek költeményei zárták.