Régi motívumkincs új köntösben

- Későn érintett meg a kerámia, a kézművesség, de azóta is fogva tart. Úgy gondolom, aki egyszer megtanulja, megérti az anyag nyelvezetét, az attól kezdve minden mondatot vele akar kifejezni. Az agyag egy csoda. Közönséges, földszerű anyag, mégis ebből emberi kéz - legyen az gyerekkéz - valami nem mindennapit alkot. Az alkotások változatosságának pedig csak a kimeríthetetlen emberi fantázia szabhat határt - mondja Linda, miközben leülünk beszélgetni a lakás egyik legszebben díszített részén, a  konyha előterében.  

- Tizenöt éve dolgozom a szakmában, hol csendesebben, hol aktívabban. Legutóbbi csendességemet a kislányom születése jelentette. Most két és fél évesen aktívan részt vesz a műhely életében. Hét éve működik itt a Görbe-Bögre Kézműves Műhely, négy éve saját tanítványokkal - felnőttekkel és gyerekekkel - is dolgozom. Heti rendszerességgel működünk, és ebben az a jó, hogy teljes betekintést nyernek a műhely életébe. Korongoznak, csiszolnak, mázaznak, kemencét pakolnak, díszítenek, úgy dolgoznak, mint egy fazekas inas - mosolyog a fiatal keramikus, akitől azt is megtudom, hogy Pápán  két kiállítást is szerveztek már Cserépcsodák címmel, ahol a mester mellett a tanítványok is bemutatkoztak. Az újabbat az idei évre tervezik.

Linda az Őrségben tanulta a szakmát, onnan hozta a hagyományokat, a motívumkincset is: az egyszerű, kevésbé díszes, zöldmázas stílust. Ebből nőtt ki a sajátja, ma már nem csak hagyományos edényeket készít, hanem a népi kultúra elemei, motívumait felhasználva iparművészeti jellegű szobrokat, szoborszerű edényeket is. 

- Nemcsak művészember vagyok. Az a fazekas vagyok, aki elsősorban a rendelő igényeit próbálja kielégíteni. Az emberek a mai napig is szeretik a bögréket, mézes csuprokat, kuglófsütőket. Emellett akadnak egyéni rendelések is, amikben már szabad kezet kapok, tehát a saját stílusomat is bevihetem. A magam szabad stílusában pedig készítem a tárgyaimat: állatalakos tárolóedényeket, emberalakos lámpásokat, balkáni stílusú viharlámpásokat, csengőlábú angyalkákat. Szeretek tehát olyan tárgyakat alkotni, amik nemcsak díszei a lakásnak, hanem gyakorlati célt is szolgálnak. A vásárlók általában az egyedit keresik, azt a terméket, aminek van egy kiforrott stílusa. És ha mindez megfizethető, akkor szeretik is - mondja Linda, majd még megemlíti, hogy négy évig egy művészeti iskolában is oktatott. 

- Nagy élmény volt együtt tanítani Katona György festőművésszel, akivel mély barátságot kötöttünk. Sokat tanultam tőle a képző- és iparművészet terén, mindezek megjelennek a színvilágomban, a stílusomban is _ fogalmaz beszélgetőpartnerem,  aki, mint mondta, ma már egész tevékenységével azt a célt szolgálja, hogy a fazekasság mellett a régi kézműves foglalkozásokat új szemlélettel, új köntösben mutassa be.

Linda a családdal és egy lelkes tanítvánnyal tavaly decemberben boltot nyitott Pápán. Itt a kerámián túl olyan igényes kézműves mesterségek termékeivel ismertetik meg az érdeklődőket, amik más boltokban kevésbé kapnak helyet. Ilyen például a tűzzománc, vagy a foltvarrás. Ezek a modern, a mai lakáskultúrában is helyet kaphatnak. De - Linda párjának, Lacinak köszönhetően - a kosárfonás is elsajátítható itt, hiszen a bolt különlegessége az interaktivitás. Idén már szakkörök, tanfolyamok, hétvégi programok indítását is tervezik.