Gizella-díjat kapott a Rovaniemi Finn- Magyar Társaság

1974 áprilisában Lappföld fővárosában, Rovaniemiben megalakult a Rovaniemi Finn- Magyar Társaság. A magyarbarát finnek rendezvényeket szerveztek a magyar zene, irodalom, képzőművészet és gasztronómia népszerűsítésére. Előadókat hívtak Helsinkiből, zenei kurzusokat tartottak, magyar nyelvtanfolyamot szerveztek. A társaság tagjai szorgalmazták magyar testvérvárosi kapcsolat létrehozását. A civil szervezet aktivitása, az evangélikus gyü-lekezetek között kialakult kapcsolatok megerősítették a szándékot, Rovaniemi Veszprém testvérvárosa lett.

A finn partner-egyesület tagjai szeretettel fogadták a magyarországi vendégeket. Amatőr művészeti csoportok - néptánc-együttesek, ifjúsági fúvószenekarok, énekegyüttesek - utaztak Rovaniemibe, a finnek kiállításokat szerveztek, veszprémi képzőművészeket fogadtak, könyvtárosok, muzeológusok, közművelődési munkatársak, sportolók, ifjúsági delegációk, orvosok, katasztrófavédelmi szakemberek juthattak el a testvérvárosba. Seija Hurri kezdeményezte a kapcsolatot, emlékét máig őrzi a róla elnevezett ösztöndíj, amellyel lehetővé vált az egymás kultúrája, élete iránt érdeklődők két-három hetes programra szóló cseréje. A rovaniemi magyarbarátok segítségével születhetett meg a veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola és a Rovaniemi Ylä-Kemijoen Koulu együttműködése. A finnek közreműködnek a Pannon Egyetem Rovaniemiben tanuló egyetemi hallgatóinak és a csere programban részt vevő magyar diákok fogadásában.

A rovaniemi társaságnak alakulásakor közel harminc, ma 102 tagja van. Kezdetben elsősorban olyanok csatlakoztak a közösséghez, akik érdeklődtek a magyar történelem, kultúra iránt és jártak Magyarországon, később olyanok is, akik szerettek volna többet tudni az országról. Van, aki évenként jár Magyarországra, mások ritkábban, de mindig szeretettel és örömmel jönnek, mondta Reijo Sulasalmi, a Rovaniemi Finn -Magyar Társaság elnöke. A Finnországban működő ötvenhárom társaság közül pár évvel ezelőtt a rovaniemi volt az ötödik legnagyobb.

Annikki és Juha Nelin jól ismertek a veszprémi finnbarátok és az evangélikus gyülekezet tagjai számára. Juha Nelin a társaság korábbi elnöke volt. Beszélnek magyarul, a nyelvet Magyarországon nyelvi táborban sajátították el. Fordítanak is, ezzel segítve a két nép közötti kapcsolatot. A Kezed kapcsold hát kezembe című kötetben veszprémiek mesélnek finnországi élményeikről, vállalták Hernád Tibor Istenes magyar mesék és Krisztus-legendák című könyvének, 2006-ban pedig Veszprém város imázs-kiadványának fordítását.

A testvérvárosok és az egyesületek, társaságok közötti kapcsolat folytatódik, új tervekkel. A negyvenéves évfordulót szeptemberben tartják Rovaniemiben, ahol a veszprémi festőművész, Kádár Tibor kiállítását láthatják a látogatók. Művészeti eseményt szerveznek, rovaniemi és veszprémi képzőművészek közösen alkotnak: a finn művészektől veszprémi, a magyar művészektől rovaniemi képeket várnak. Reijo Sulasalmi bízik benne, hogy a társaság munkájába egyre több fiatal is bekapcsolódik, a jelenlegi iskolai kapcsolat mellett újabbat terveznek.