Szombathy Gyula: "Úgy érzem, mindent eljátszottam"

Veszprém - Így jó, ahogy most van. Mindent eljátszottam, nincs hiányérzetem - mondta Szombathy Gyula, aki a Veszprémi Petőfi Színház My Fair Lady című musicaljében Doolittle szerepét alakítja. Elégedett az életével, pályájával.

– Veszprémben először játszik. Hogyan kapta a felkérést?

– Öt éve Balatonalmádiban lakom. A Radnóti Színházban Bálint András igazgatása alatt játszottam Doolittle szerepét G. B. Shaw Pygmalion című színdarabjában. Amikor hallottam, hogy Bálint András jön Veszprémbe rendezni, felhívtam őt, mondtam, hogy itt vagyok Almádiban, ha volna kedve és lehetősége rá, akkor állok rendelkezésére. Andris megörült ennek.

– Ott prózai volt, itt viszont zenés az előadás.

– Ugyanaz a szerep, de nem gondoltam volna, hogy óriási különbség van a színdarab és a musical között. Részben más a fordítás, részben sűrítve vannak a jelenetek, itt énekelni, táncolni is kell.

– Láttam, hogy már az 1964-ben megjelent, George Cukor rendezte filmmusicalben is szinkronizált.

– Igen. 1964-ben vettek fel a főiskolára, és abban az évben szinkronizáltam. Láttam az 1966-os operettszínházi előadást is, amelyben Básti Lajos játszotta Higginst, később a Pesti Magyar Színházban egy jó barátomat, Agárdy Gábort, akinek ez volt az utolsó szerepe.
– Egy 2014-es interjúban azt olvastam, hogy tervezi a visszavonulást.

– Soha ne mondd, hogy soha. Nem zárkóztam be, alkalomadtán egy-két szerepet elvállalok, de nem mindenáron. Ötvenkét éve vagyok a pályán, szép volt a három év, amit a Thália Színházban, a tizenhárom év, amit a Radnóti Színházban, a tizennyolc, amit a Vígszínházban, a tíz év, amit Sopronban és a hat év, amit Szolnokon töltöttem.

– Mindig társulathoz kötődött. Miként emlékszik vissza a színházakra?

– A fiatalságom, a főiskola utáni pályakezdésem Szolnokhoz kötődött. A Vígszínház volt az igazi színésszé válásom korszaka. Egy fiatalember harmincéves kora körül érik be, amikor már benne is gondolkodnak a rendezők, igazgatók. Az érett kort a Radnóti Színház tizenhárom, tizennégy évéhez kell kötnöm, ötvenéves korom körül. Azt mondják, akkor a legérettebb az ember, agyilag is, fizikailag is. Az életemet végigkísérte a Valló Péter rendezővel való sok közös munka, hiszen az Szolnokon kezdődött, utána a Radnóti Színházban, az Arizonában és Sopronban is folytatódott.

– Melyik színészi korszakot kedvelte?

– Mindegyiket. A színházi munkák mellett rengeteget dolgoztam televízióban.

– Sokan onnan ismerik önt. Vidám jelenetekből, kabarékból, tévéjátékokból.

– Nem beszélve arról, hogy akkor egy tévé volt, az emberek kénytelenek voltak azt nézni. A mi generációnknak az volt a szerencséje, hogy sok játékfilm készült. Amennyiben rajtam múlott, igyekeztem jó feladatokat válogatni.

– A színházban azonban nem csak vidám szerepekben láthatták a nézők.

– Mindenfélét játszottam, szerettem. Soha nem volt olyan gondom, hogy kifogásolták volna, hogy könnyedebb jelenetekben veszek részt, bár a kritikusok egyszer-kétszer megjegyezték. Érdekes, hogy Sinkovits Imrétől, Tábori Nóritól ezt nem kérték számon, pedig ugyanabban a jelenetben játszottam, a Viszket a hátam címűben. Szép volt minden, így volt jó, ahogy volt. Úgy érzem, eljátszottam mindent.

Szombathy Gyula: – Itt sokkal kedvesebbek, közvetlenebbek az emberek. Nyugodtabb az élet Fotó: Pesthy Márton

– Ez egyfajta lezárása a pályának? Van még szinkron, rádió?

– Tavaly még elvállaltam a Csak színház és más semmi című sorozatot, amit a Thália Színházban forgattak és hamarosan a televízió mutat be, a nézők az elmúlt évben láthatták az első évadot. A rá- diókabaréban már nem veszek részt. Annyit utaztam életemben, elég volt. Itt laktam Almádiban, de Pesten játszottam, nehéz volt este tíz órakor beülni az autóba és hazajönni. Volt egy lakásom az operaház mellett, onnan átmentem a Tháliába, napközben kimentem a szinkronba, forgattam a filmeket, mesejátékokat.

– Miért költözött Balatonalmádiba?

– Ez egy hosszú felkészülés. Negyven évvel ezelőtt kezdtünk Almádiba járni. Lejöttünk üdülni minden nyáron két-három hetet. Nagyon megtetszett a város. Múltak az évek, gondoltam, ha vége lesz a pályának, akkor lehetne itt élni. Fokozatosan érkeztünk. Először volt egy nyaraló, aztán télen is le lehetett jönni, majd egy nagyobb lakás, kicsi ház, aztán azt vettem észre, hogy itt vagyok.

Nekem mindig mennem kellett, mindig tanulnom, mindig egyedül voltam egy pesti vagy vidéki szállodai szobában, távol a családtól. Ezt egyedül nem lehetett végigcsinálni, ez kétemberes dolog. Ahhoz, hogy az ember az általa vélt színvonalat, kondíciót tartani tudja, kellett egy társ, egy feleség a háttérben. Közben nagyok lettek a gyerekek, az unokák is.

– Jól érzik itt magukat? Ismerik önöket?

– Hogyne ismernének! Sokat járok Veszprémbe is. Mindent végigjártunk, az állatkerttől kezdve a koncertekig, kiállításokig.

– Nyilván a színházban is járt.

– Nézőként igen. Itt találkoztam azokkal az emberekkel, akikkel ötven évvel ezelőtt filmekben, televíziókban, nyári szabadtéri játékokon játszottam, együtt töltöttük a fiatalságunkat. A társulat egy része nem volt ismeretlen.

– A mostani csak egy egyszeri alkalom?

– Úgy tűnik. Nagyon élvezem a játékot, aranyos a társulat. És az is jó, hogy Veszprém közel van Almádihoz. Természetes dolog, hogy egy idő után féltem már a hosszú úttól, de az is természetes, hogy egy idő után minden szakmában eljön az a pillanat, hogy az ember megnézi, mit szeretne, mit lehet még elérni. Megalkuvás nélkül, hogy még bírja is.

– Van még olyan szerep, amit szívesen eljátszana?

– Nincs. Én mindent el- játszottam. Persze, hogy az ember fejében megfordul, hogy hátha még ezt vagy azt, de fel kell tudni mérni az embernek az erejét, agyi képességét.

– Ereje van még.

– Igen, úgy néz ki. Salamon Béla bácsitól hallottam egyszer azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, mi van még hátra. Ő mesélte a történetet. Kérdeztem a szabómat: csináltassak még magamnak télikabátot? Művész úr, csináltasson, válaszolta a szabó, csak ne túl drága anyagból. Az embernek tudomásul kell venni, hogy elmúltak az évek, és lehetőleg úgy kellene visszatekinteni a pályára, hogy szép volt, jó volt, és ne teherként élje meg az ember, hogy abba kell hagynia. Azt nem szeretném megélni, hogy a színpadon elfelejtem a szöveget, vagy nem tudom fizikailag megoldani a szerepet.

– Szavaiból úgy hallom, elégedett.

– Mindent meg is tettem érte. Gondoltam arra, ha egyszer megérem az öregkort, nem fogok kuncsorogni. Most nagyon jó, hogy többet vagyok az emberek között. Mikor reggeltől estig dolgoztam, azt sem tudtam, hogyan kell egy bankban, hivatalban vagy üzletben valamit elintézni. Most tudom.

– Felismerik önt?

– Ó, azzal semmi baj nincs. Itt is, Pesten is felismernek. Itt sokkal kedvesebbek, közvetlenebbek az emberek. Segítőkészebbek. Nyugodtabb az élet. Van időm gondolkozni, feldolgozni a régi emlékeket.

– Mivel foglalkozik még?

– Reggeltől estig csinálok valamit, kevés a huszonnégy óra. Rendszerezem azokat a dolgaimat, amikben szerepeltem, a felvételeket mind eltettem. Így jó, ahogy van. Most úgy érzem, hogy ezt még el tudom játszani, de nem akarom, hogy azt érezzem, teher vagyok másoknak, a színháznak. Nincs semmi hiányérzetem.


ne törjön meg a fejlődés
Varga Judit: felívelő korszak elején az ország
CineFest / 5 perce
A Monos nyerte a legjobb filmnek járó fődíjat
Alejandro Landes brazil rendező háborús drámája kapta a Pressburger Imre-díjat.
Gyász
Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TARI TIBOR 55 éves korában örökre megpihent. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2019. szeptember 23-án 11 órakor lesz a Balatonalmádi Pinkóczi temetőben. A részvétnyilvánítást szíveskedjenek mellőzni. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága szerettünket utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
"Míg él az ember, mindig szeret Azután nem marad más csak az emlékezet. Az élet egy múló pillanat, Akit szerettünk, emlékezetünkben marad." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy édesanyánk, nagyanyánk, dédink BATI ISTVÁNNÉ szül. Petro Erzsébet 85 éves korában csendesen megpihent. Temetése 2019. szeptember 21-én, szombaton 9.30-kor kezdődő gyászmisével lesz a monostorapáti temetőben. Gyászoló család
"Megállt a szív, megállt a kéz, Nincsen szó az ajkadon. Szívünkben örökké élsz, Mert szerettünk nagyon." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TÓTH JÓZSEF ( Feri bácsi ) 90. életévében csendesen megpihent. Temetése 2019. szeptember 24-én, kedden 13 órakor kezdődő gyászmisét követően lesz a tapolcai régi temetőben. Gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MAGYARÓSI ENDRE 57 éves korában elhunyt. Temetése szűk családi körben történik. Gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy GEORGI MIKLÓS 80 éves korában elhunyt. Temetése 2019. szeptember 23-án 14 órakor lesz a Cholnoky templomban. Kérjük, hogy egy szál virággal búcsúzzanak tőle. Gyászoló család
"Olyan csend van így nélküled, Hogy szinte hallani, Amit még utoljára Akartál mondani." (Váci Mihály) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy DR. OROSZ SÁNDOR c. egyetemi tanár életének 94. évében csendesen megpihent. Drága halottunk búcsúztatójára 2019. szeptember 27-én 15 órakor a veszprémi Vámosi úti temető ravatalozójában kerül sor. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy EDELÉNYI-SZABÓ IMRE 72. évében örökre megpihent. Temetése 2019. szeptember 23-án 15 órakor lesz a Vámosi úti temetőben. Kérjük, részvétüket egy szál virággal fejezzék ki. A gyászoló család
"Elhagytad a házat, amit úgy szerettél, Minket és mindent, amiért küzdöttél. Szorgalmas két kezed nem dolgozik többé, Megpihent a szíved mindörökké." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy édesanyánk MÁTIS TIBORNÉ szül. Balazatics Rozália 85 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 21-én 16 órakor lesz a kisszőlősi temetőben. Gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy ÖZV. SZAKÁCS ISTVÁNNÉ szül. Gosztonyi Ilona a pétfürdői iskola rubindiplomás tanító nénije türelemmel viselt, hosszantartó betegség után 94. évében csendben megpihent. Köszönet a Zirci Erzsébet Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztályának, dr. Kovács László főorvos úrnak, dr. Kotis Mihály doktor úrnak és az osztály valamennyi dolgozójának a gyógyításért, gondos ápolásért, hogy édesanyánk életének utolsó szakaszát békességben, szeretetben, nyugalomban élhette meg. Végső búcsú Pétfürdőn, szeptember 21-én, 15 órakor, 14 órakor szentmise. Gyászoló családja
Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk mindenkivel, aki ismerte és szerette, hogy kislányunk EICHINGER LÉNA egy héttel a 10. születésnapja után, 50 hónap küzdelem ellenére alul maradt a betegségével szemben. Hősként harcolt, de szeptember 12-én éjszaka karjaink közül otthonából maga mellé hívta a teremtő. A kegyelet egy szál virágával, szeptember 21-én (szombaton) 15 órakor a nyirádi kis-iskola udvarán emlékezünk meg róla. Búcsúztatására a bakonygyepesi templomban szeptember 24-én (kedden) 15.15-kor kezdődő gyászmise után, 16 órakor a bakonygyepesi temetőben kerül sor. Gyászoló család
"Elfeledni téged soha nem lehet, Hisz te voltál a jóság és szeretet. Csak meg kell tanulni élni nélküled." Bánatos szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága férjem, édesapánk, nagyapánk STRAUB ANDRÁS életének 65. évében örökre megpihent. Temetése 2019. szeptember 21-én, szombaton 12.15-kor lesz a herendi temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy CSABA ISTVÁN 78 éves korában elhunyt. Temetése 2019. szeptember 20-án 11 órakor lesz a veszprémi Dózsavárosi temetőben. A gyászoló család
"Búcsúztam volna tőletek, De erőm nem engedett, Így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SZÁKOVITS ISTVÁNNÉ szül. Szabó Magdolna 85 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 19-én, a 14 órakor kezdődő gyászmise után lesz a felső-iszkázi temetőben. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Weinhoffer Jánosné szül. Nyírő Mária 79 éves korában elhunyt. Temetése 2019. szeptember 24-én, kedden 15 órakor lesz a sümegi temetőben. Gyászoló család
30 éve távozott közülünk Dr. POLT MÁRK Elviselni nehéz. Örökké megtart szívünkben az emlékezés. Szeretteid
Fájó szívvel, de Isten akartában megnyugodva tudatjuk mindenkivel, aki szerette és ismerte, hogy DR. JÓNÁS OSZKÁRNÉ szül. Czéhmeiszter Brigitta ismertebb nevén Jávorszky Brigitta életének 91. évében csendesen megpihent. Végső búcsúztatása az evangélikus szertartás szerint, szűk családi körben megtörtént. Emlékét örökre megőrizzük. Gyászoló család
Halálának 2. évfordulóján megemlékezünk szeretett édesapámról PATKÓ ZSOLTRÓL. Emléked szívünkben örökké él.
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik szeretett halottunk, GERGELY KÁROLYNÉ Ihász Magdolna búcsúztatásán megjelentek. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy NÉMETHNÉ LÁSZLÓ JOLÁN életének 69. évében elhunyt. Felejthetetlen halottunktól 2019. szeptember 20-án 14.30-kor veszünk búcsút a pápai Alsóvárosi temető ravatalozójában. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy IMRE ISTVÁN 77 éves korában csendesen megpihent. Utolsó útjára kísérjük 2019. szeptember 20-án, pénteken 15 órakor Balatonfüreden a köztemetőben. Gyászoló felesége, fia és családja
Férfi kézilabda BL / 38 perce
Meglepően sima vereséget szenvedett a Veszprém
Nincsenek szavak / 58 perce
Jennifer Lopez mindent megmutatott a kifutón
Bűnözők internete / 59 perce
Népszerű a web sötét bugyrainak kínálata
150 éves kapcsolat / 1 órája
Bábolnára látogatott Kako japán hercegnő
Megfejtették az ősi DNS-t / 1 órája
Így nézett ki az egyik legrejtélyesebb emberféle (videó)
Vau! / 1 órája
Itt az újabb bizonyíték, hogy olyan a kutya, amilyen a gazdája