Kultúra

2009.02.17. 03:29

Történetek New Hontból

<b>Veszprém</b> - <em>Grendel Lajos</em> Kossuth-díjas írót látta vendégül a Trialógusok elnevezésű irodalmi beszélgetőesten <em>Szilágyi Zsófia</em>, a Pannon Egyetem magyar irodalomtudományi tanszéke docense és <em>Bozsik Péter</em> író múlt csütörtökön a várban.

Szép Orsolya

Grendel Lajos, a határon túli kortárs magyar irodalom jelentős képviselője Pozsonyban él, 20. századi irodalomtörténetet tanít a helyi egyetemen, és emellett még rendszeresen oktat Prágában is.

Nem véletlen tehát, hogy az első kérdések tanári munkáját, tapasztalatait érintették. Kiderült például az, hogy a cseh diákok körében hatalmas az érdeklődés a kortárs magyar szerzők művei iránt, ami többek között az élénk fordítói tevékenységnek is köszönhető. 

A pezsgő szellemi élet kapcsán a szerző beszélt a pozsonyi Kalligram Kiadóról is, melynek egyik alapító tagja volt. Az intézmény mára már messze meghaladta eredeti küldetését, vagyis a magyar irodalom szlovákiai befogadása feletti bábáskodást, és igazi szellemi-kulturális fellegvárrá, a szlovák és magyar írók találkozási pontjává vált. 

A beszélgetés során kiderült, Grendel útja nem vezetett nyílegyenesen az irodalom felé, hiszen jogász apja biztatásának is engedve, a pozsonyi egyetem matematika-fizika szakára jelentkezett. Egy idő után azonban nyilvánvalóvá vált számára, hogy érdeklődése inkább humán irányba mutat, mivel idejét szívesebben töltötte a könyvtárban, mint a bonyolult képletek fölé görnyedve.

Tanulmányait így aztán magyar-angol szakon folytatta. Közben azonban még eltelt egy év, ahogy ő fogalmaz, a tengés-lengés időszaka, amikor is elkezdett kísérletezni az írással, kedvenc íróit utánozva sajátított el különféle írástechnikákat. Az irodalmi induláson túl erre az időszakra esett az 1968-as forradalom is, melyet Grendel élete fordulópontjának tart. 

Ekkor ugyanis a tilalmak közé szorított emberek belekóstolhattak a szabadságba, megtapasztalhatták, milyen az, amikor nem kell félni, amikor nem kell arra figyelni, hogy otthon és a világ előtt másként kommunikáljanak egymással, azaz feloldódott a belső meghasonlottság. 

Grendel beszélt még Hraballal való kapcsolatáról is. A cseh irodalom kiválóságával 1983-ban ismerkedett meg, amikor is a Nő című lap számára készített vele interjút. 

Elmondta, hogy az általában csendes, kevés beszédű író egy alkalommal - természetesen egy korsó sör mellett - kijelentette, nagyon sajnálja, hogy nem tud olyan regényt írni, mint Az atléta halála, melynek szerzője, Mészöly Miklós Grendel Lajos számára is meghatározó példakép, nemcsak mint igényes és intellektuálisan rendkívül fegyelmezett prózaíró, hanem mint soha meg nem alkuvó ember is. 

A Kossuth-díjas szerző elmondta, hogy íróként elsősorban az olyan próza érdekli, melyben az anekdota képes abszurddá válni, amelyben a reális és a képtelen egymással összetalálkozik.

Ennek a furcsa elegynek több regényben is New Hont, a fiktív, ürességet és kilátástalanságot megtestesítő kisváros a helyszíne. Grendel Lajos esszéiben sem tud szabadulni kedvenc témájától, hiszen ezekben az írásokban is az abszurd léthelyzetek megragadására törekszik, mégpedig a közép-kelet-európai szférában, azaz abszurdisztánban .

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!