Új köntösben Mozart daljátéka

A darab Wolfgang Amadeus Mozart Bastien és Bastienne című, egyfelvonásos daljátékán alapszik, amelyet valószínűleg 1768 végén mutattak be – a zeneszerző ekkor még nem töltötte be a tizenhármat!

A daljáték, s így a Mozart szíve is egy pásztorfiú és egy pásztorlány szerelmét meséli el: Bastienne (Zemlényi Eszter, szoprán) úgy érzi, elveszíti kedvesét, Bastient (Czikora István László, tenor), ezért Colashoz (Grandsach Zoltán, bariton), a falu jövendőmondójához fordul tanácsért, akinek végül sikerül újra „összebűvölnie" a fiatalokat.

Krámer György, a darab koreográfus-rendezője elmondta, azért ácsingózott Mozart egyik első színpadi művének bemutatására, mert foglalkoztatta, hogy össze lehet-e gyúrni a különböző műfajokat: a táncot, a mozgásművészetet a muzsikával és a klasszikus balettel. Az előadást szerették volna korban közelebb hozni a mához, ezért a librettó eredetijét Bárány Ferenc átültette mai nyelvre, a táncelemek között pedig hip-hop és break elemek bukkannak fel, s a szereplők sem korhű jelmezek játszanak. Az előadásban közreműködik Kováts Péter vezetésével a Mendelssohn Kamarazenekar: az együttes annyira pontosan szólaltatja meg Mozart daljátékát, hogy egy 18. századi arisztokrata szalonjában érezzük magunkat. Érdekesség, hogy a zenekar nem a zenekari árokban, hanem a színpadon kapott helyet, kottatartójuk a díszlet része, a tagok pedig a történet egy pontján rövid színészi szerepet is játszanak.

Az alkotók által táncoperácskának hívott darabban egyetlen kis pillanatra sincs megállás, a színen mindig történik valami, legtöbbször párhuzamosan két-három szereplő is mozgásban van vagy énekel.

A kortárs táncszínházi táncosok – Kovács Ágnes Magdolna, Staub Viktória és Punk Péter, a Pannon Várszínház tagjai –, valamint a balettművészek, akik a Táncművészeti Főiskola nyolcadéves hallgatói, biztos tudással, pontos és kifejező mozdulatokkal keltik életre a bukolikus történetet.