Verssel és virággal emlékeztek Petőfire Pápán

Petőfi Sándor, az egykori pápai diák (aki Pápán vette fel a Petőfi nevet) eltűnésének-elhunytának 170. évfordulóján, szerdán az Elsősorban pápai – Városbarát Egylet (EpVE) koszorúelhelyezéssel egybekötött irodalmi félórát tartott a Gyurátz Ferenc utcai Petőfi-háznál, ahol a költő először lakott Pápán unokatestvérével, Orlai Petrich Somával 1841 tavaszán.

Az emlékház udvarán Horváth Lászlóné egyleti önkéntes és Varga Árpád tanár-költő mondott verset, majd Kerecsényi Zoltán, az EpVE ügyvivője, önkormányzati képviselő osztotta meg Nagy László Kossuth-díjas költő Petőfivel kapcsolatos gondolatait, illetve mondta el emlékbeszédét.

Mint megtudtuk, 1849. július 31-én találkozott Bem József altábornagy mintegy 3-4 ezer főt számláló serege a csaknem ötszörös túlerőben lévő orosz haderővel. A fehéregyházi (segesvári) ütközet a magyarok vereségével végződött. A csatában délután még élve látták Petőfi Sándort, de további sorsát máig homály fedi. A halott költőről egy bizonyos August von Heydte osztrák őrnagy tanúskodott több évtizeddel később. Fogoly tisztek tanúvallomásukban „egy alacsony termetű, vézna, sárgás bőrű, szakállas, mellén átszúrt felkelőt” Petőfivel azonosítottak. A holttest mellett találtak egy Bemhez írt jelentést is a honvédcsapatok állásáról. A történészek és kutatók mai véleménye szerint Petőfi Sándor 1849. július 31-én elesett a segesvári csatában. Mások ezt vitatják, szerintük hadifogolyként Szibériába hur­colták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halált halt.

A megemlékezés résztvevői abban a reményben helyezték el a 170. évfordulós emlékkoszorút a ház homlokzatára, hogy itt, vagy a református ókollégium melletti házban egyszer majd megnyílhat egy önálló pápai Petőfi-emlékmúzeum.