Vissza Tündérországba - A János vitéz a Pannon Várszínházban

A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit akkor a pesti polgár a színháztól is elvárt. 

Szerelmes történet, amelyben Kukorica Jancsi házat, kertet és a kertben rózsákat ígér Iluskának, de hogy ígéretét teljesítse, el kell hagynia hazáját, szerelmét, be kell járnia az egész világot, világsikert kell aratnia, meg kell küzdenie a halállal és túl kell élnie a túlvilágot. Kacsoh Pongrácz-Heltai Jenő-Bakonyi Károly édes-bús játékának sok köze nincs Petőfihez, de az biztos, hogy a közönség meghatódik, az örökbecsű, dallamos színpadi játékot látva hol örömében, hol bánatában könnyeit törölgeti. 

Van itt minden: a nézőt ámító teljes magyar mitológia, operett, népszínmű, kabaré, mindezek arányos elegye, magyar érzület, a dicsőséges önsajnálat, virtus és vereség, közben a jól ismert, dúdolható dalok: Van egy szegény kis árva lány..., Én, a pásztorok királya..., Kék tó, tiszta tó..., Egy rózsaszál szebben beszél... 

A Vándorfi László rendezte előadásban masíroznak a huszárok, délcegen vonulnak, összecsapják bokájukat - ez a darab húzóereje. 

Ezért az összeszedett csapatért dicséret illeti a koreográfusokat, Bóbis Lászlót és Kovács Norbertet, aki néptáncos múltját nem megtagadva pergős, csattogtatós kis táncokat szerkesztett. 

A darab tempója és ritmusa lendületes. Hatalmas nemzetiszínű zászló lobog a színpadon, lengetik a huszárok, Iluska ráköti a hajában lévő piros masnit. 

Az Iluskát alakító Stefancsik Annamária az előadás egyik nyereménye, fiatal kislány, kedves és hamvas, aranyos és bájos, kitűnően énekel, hangja illik ehhez az operettmiliőhöz. (Szép a tójelenet, a fehér habokat utánzó lengő vászon körbeölelésével.) 

Messze felülmúlja a Kukorica Jancsit megformáló Zayzon Csabát, aki korrektül teljesíti a feladatot, de pluszt nem ad hozzá. Koscsisák András a francia király szerepében színt visz az előadásba, vicces, humoros karakter. 

A francia királykisasszonyt alakító Kovács Ágnes Magdolna hangja kevés ehhez a szerephez, az Egyed Brigitta formálta mostoha inkább mulatságos, mint gonosz. 

Bagó szerepében Gazdag Tibort láthatjuk, Bartolo Molnár Ervin, strázsamester Varga András. A díszleteket Kovács Yvette Alida, a jelmezeket Justin Júlia készítette, a daljátékban hattagú zenekar kísér, Rossa László irányításával.

Tündérországban az ember gyönyörűeket álmodik, de ez vajon álom vagy valóság? Maradhatunk itt örökké? Van hazatérés, visszatérés Tün-dérországból a mába, a régibe? Az előadás szerint van. Vagy ezt is csak képzeljük?