Zabhegyező a Csigaházban

Néha embert próbáló körülmények között teljesítik a feladatukat - tornatermekben, olykor a díszletek között éjszakáznak, hogy a következő reggelen már egy másik faluban mutatkozzanak be. Maguk díszleteznek és az oktatási programot is ők vezetik. Komáromi Sándorral, a Teleszterion Színházi Műhely rendezőjével beszélgettem.

- Kik alkotják a társulatot? Mivel foglalkoznak a színjátszáson kívül?

- A társulat 2003-ban alakult, jelenleg tizenöten vagyunk, nagy részben egyetemisták és középiskolások. Rengeteg időt töltünk próbákkal, tanulással, a társulat tagjai szabadidejük zömét is a színháznak szentelik.

- Előadásaik egyik érdekessége, hogy egy bizonyos színházi dobozt állítanak fel, melyben játszanak. Hogy fogadja ezt a közönség?

- A Teleszterion Színházi Műhely eddigi legnagyobb, legizgalmasabb színházi vállalkozása a Teleszterion Csigaház, amelynek lényege, hogy néhány fakeretből és drapériákból tetszőleges méretben bárhol felállíthatunk egy amolyan színházi "dobozt", amely kb. 30-40 fő befogadására alkalmas teret tud biztosítani. Színházi terünket a partnerintézménnyel kötött megállapodás alapján "házhoz szállítjuk", és egy vagy több napot töltünk el ott, változatos színházi-drámapedagógiai programokat kínálva az iskola tanulóinak. Minden előadást egy nagyobb lélegzetvételű, spontán beszélgetés követ, amely során a történet és annak színházi megformáltsága kapcsán a gyerekek beszélhetnek érzéseikről, saját élményeikről vagy akár az őket érdeklő (sokszor saját) problémákról. Az iskolák szívesen fogadják ezt a különleges színházi projektet, és mint kiderült, a gyerekek olykor jobban megnyílnak, mint a hagyományos oktatási keretek között.

- Előadásaik a felnőttekhez is szólnak?

- A Teleszterion Kulturális Egyesület felnőttszínházi programokat is készít, rendszerint olyan színpadi előadásokat, amelyek az ember belső vívódásait, a modern ember világban való eligazodását, kapaszkodókeresését tematizálják és öntik képekbe.

- Miből áll össze a repertoár, és mennyi időt szánnak egy-egy darabra?

- Elsőként Ben Rice meséjét, a Babó és Bigyó című nagyszerű történetet dolgoztuk fel. Az elmúlt évek során olyan irodalmi műveket adaptáltunk, mint Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése vagy Feljegyzések az egérlyukból című kisregénye, Bulgakov Mester és Margaritája, Goethe és Marlowe Faustja, Vonnegut Az ötös számú vágóhíd című regénye, valamint Salinger Zabhegyezője. Darabjaink összeállítása egy-egy alkotótáborhoz köthető, melyek kéthetes, alkalmanként egy hónapos időtartamra tehetők. Ekkor az egész csapat elvonul egy külön helyre, ahol nekiláthatunk az éppen aktuális darabnak. Nemcsak a megyében, az egész Dunántúlon, sőt Budapesten is egyre több fellépésünk van. Jelenleg Zabhegyező című előadásunkat játsszuk Pápán és környékén negyvenes előadásszámban a Teleszterion Csigaház keretein belül.

- Miből tartják fenn magukat?

- A Teleszterion Kulturális Egyesület az NCA, az OKM és az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával működik, és a pályázatoknak köszönhetően országszerte egyre több helyre juthat el.

A társulat a Pécsi Nemzetközi Egyetemi Színházi Találkozón Az ötös számú vágóhíddal elnyerte a legegységesebb előadás díját, Benkó Zsófia Annát kiváló színészi teljesítményéért díjazták. A celldömölki országos színházi találkozón pedig ez lett a legjobb előadás. A Petőfi Színházzal kialakult együttműködésnek hála a helyi bérletes iskolások is megismerkedhetnek a különleges színházi nevelési programjukkal.