Ilyen a showbiznisz világa

Az interjú készültekor a legfrissebb hír éppen az volt önről, hogy lehúzott sliccel jelent meg egy fogadáson. Mit szól ahhoz, hogy ennek hírértéke van?

Meglepődtem, megdöbbentem. Ilyen hülyeséget, hogy véletlenül a sliccem kigombolódott, és hogy ez ennyire baromi érdekes...! Sok hír megjelent már velem kapcsolatban, de ilyen még nem. 
 
Mennyi ebben az ön felelőssége?

 Felelősségem? Semennyi. Hát ha ez egy újságnak vagy újságírónak hír, hogy kigombolódik a sliccem, kócos a hajam vagy ki van kötődve a cipőfűzőm... Hát, ezek aztán óriási hírértékkel bírhatnak.
 
 Akkor fogalmazzunk úgy: mennyire asszisztál ön ehhez, ugyanis korábban önként is nagyon sok mindent elárult magáról.

 De ha azt gondolja bárki, hogy én mindent elmondtam, az butaság. Azt mondtam el, amit el akartam. Egy csomó mindent nem tudnak rólam. Ha valaki kicsit is ismer, az pontosan tudja, hogy amit az újságokban lát, az az életemnek század- vagy egyötvened része maximum. Szóval az, hogy én elmondok bizonyos dolgokat, nem jelenti azt, hogy mindent. Én irányítom egyelőre a bulvárt, és nem ők próbálnak engem bármilyen szinten koordinálni. Persze, van egy pont, amikor ez nem működik. De egyelőre úgy érzem, hogy kezemben tudom tartani.

 Azt mondja, az életének csak nagyon kicsi szeletét ismerik az újságolvasók. Mi az, amit mondjuk nem tudnak önről, de fontos lenne?

 Nem tudom. Az soha nem hír például, hogy Gesztesi Károly melyik színházban játszik milyen szerepben, hanem, hogy visszaköltözött-e a volt nejéhez vagy nem, szakított-e Claudiával vagy sem. Ugyanez. Nyilván az embe- reket ez sokkal jobban ér- dekli, mint hogy én készítettem-e német nyelven interjút bárkivel.

 De amikor ön kérdezi Gesztesi Károlyt, akkor ön is inkább ezeket a kérdéseket teszi fel, nem pedig a színházi munkájával kapcsolatosakat.

 Persze, mert ez egy műfaj. Ez ennek a sajátja, ez a bulvár, a showbiznisz, én ezzel tisztában vagyok. Csak aki ilyen újságokat olvas meg ilyen műsorokat néz, az ne próbáljon úgy nézni egy bulvárszereplőre, hogy mögötte nem nagyon lehet teljesítmény, merthogy csak arról szólnak a hírek, hogy kivel szakított vagy kilóg-e a slicce. Azt gondolom, hogy ez egészen más műfaj, ennek a sajátosságainak meg kell felelni. Mondjuk ha én készítek interjút Gesztesivel, nyilván nem arról fogok beszélni, hogy milyen új darabra készül, mert a kutyát nem érdekli. Hanem arról fogom kérdezni, hogy övé-e a gyerek, visszaköltözött-e a feleségéhez, tartja-e a kapcsolatot a szerelmével. Erről szól a bulvár.

 De jól van ez így? Hogy a bulvárlapoknak meg az ön műsorának hatalmas az olvasottsága, nézettsége, míg egy Kossuth-díjas színészről gyakran azt sem tudják, kicsoda.

 Ön melyik lapot veszi meg, őszintén: ha az van benne, hogy Egri Márta új szerepet kapott, vagy mondjuk, mit tudom én, Gesztesi Károly összejött Ördög Nórával? Azt gondolom, hogy aki a mi műfajunkat űzi, a showbizniszt választotta hivatásként, bulvár tematikájú műsorokat készít, és hogyha nem azt emeli ki, mondjuk a már említett Gesztesivel kapcsolatban, hogy ki a harmadik gyerekének az anyja, hanem azt, hogy a színész a József Attila Színházban mit csinál, akkor menjen el erről a pályáról és csináljon a köztévében műsort.

 Ez igaz, de én azt kérdezem, hogy jól van-e ez így?

 Persze, jól. Ez a kereskedelmi tévé, ez a showbiznisz. Erről szól, a nézettségért küzdünk. A közszolgálati tévék-ben, a rádióban nyilván nem ezek a hírek. Meg kell nézni, milyen piaci részesedése van ezeknek a tévéknek: egy- négy százalék körüli a két közszolgálati, 2530 százalék körüli a két nagy kereskedelmi csatornáé. Merthogy ez erről szól, ez érdekli az embereket, mi gyakorlatilag tömegcikkeket gyártunk. Nem egy szűk rétegnek próbálunk műsort készíteni.

 Többször is parkolt tilosban, az egyik közösségi oldalon pedig külön csoport alakult, tömörítve ezreket, az ön ténykedései ellen tiltakozva. Érdekli egyáltalán, hogy szeretik-e vagy utálják?

 Egyrészt nem, másrészt nem rendszeresen vannak parkolási ügyeim, de valóban volt olyan kétszer, hogy rossz helyen álltam meg. Mind a kétszer velem volt a Kata és a Noncsi (a felesége és a kislánya  a szerk.), aki üvöltött ezerrel, és valamiért be kellett rohanni. Igazából lényegtelen, mert szerintem mindenki állt már meg rossz helyen vagy hajtott gyorsan, de ez nem erről szól. Éppen valaki felkapta és azt gondolta, milyen vicces dolog valakibe belerúgni, aki elkövetett egy közlekedési kihágást. Nem érdekel, kicsit sem foglalkoztat. Nem mondom, hogy akkor nem érintett meg, ugyanis írtam is egy levelet azon a közösségi oldalon annak a fiatal-embernek, aki ezt az egész csoportot elindította. Egyszerűen kíváncsi voltam a lelkivilágára.

 Azt is mondta, hogy bepereli őket.

 Nem őt akartam, hanem voltak olyanok, akik análfűrésszel akarták a feleségemet megalázni meg a gyerekemet megerőszakolni, aki akkor egy év alatt volt. Nemhogy beperelem, hanem, ha megtudom, hogy ki, összevissza is verném. Azért van egy határ! Én nem bántok senkit, nekem a családom szent, azért, mert egy-két beteg elme hozzászól és ilyeneket írogat, és ennek teret tud adni bármilyen internetes portál, azt be kell perelni, és azokat is, akik ezt írták. Ez így van. Aki a feleségemet és a gyerekemet ilyen módon becsmérelte, annak kell, hogy legyen következménye.

Mit tart a legfőbb emberi értéknek?

 Jó kérdés. Nem tudom megmondani. Nagyon sok erénye lehet egy embernek, de nagyon fontos, hogy becsületes legyen valaki, tisztességes, ne legyen álságos, aljas, és az őszinteség is nagyon fontos. Én baromira őszinte vagyok, nem gyalázkodom. Akkor sem, ha mondjuk valaki sikeres emberként rossz helyre parkolt, vagy több pénze van, mint nekem. Én mindig felnéztem azokra, akiknek jobban ment, mint nekem.

 Kétgyerekes apukaként milyen elveket követ a gyereknevelésben?

 Ők még nagyon picik, de mindenképpen az őszinteség fontos. Nagyon utálom, ha valaki hazudik. Ha például valamelyik rossz jegyet fog kapni és nem mondja meg, sokkal jobban fogok rá haragudni, mint ha odajön és azt mondja: ne haragudj, nem készül- tem, kaptam egy egyest. Ez tök normális. Nem bírom a sumákolást és a hazugságot. És visszatérve az előző kér- désére, talán ez a legfontosabb: tisztesség és őszinte- ség. Akkor már nagy baj nem lehet.

 Angelina Jolie-ért harcolnak a másik ismert showmannel. Ön szerint mi alapján dönt a színésznő, kinek a műsorába megy el?

 Hogy őszinte legyek, szerintem egyikünkhöz sem. Őt nem lehet pénzért behozni. Kinek van jobb kapcsolata? Találunk-e közös ismerőst, aki tudja kapacitálni, hogy jöjjön be?  talán ez számíthat. Mondjuk Angelina Jolie speciális helyzetben van, mert fél évig itt fog élni. Elképzelhető, hogy mondjuk látja az egyik műsort, megtetszik neki, és azt mondja: oké. De fontos lehet az is, kinek milyen referenciája van. Csak nekem adott interjút például Robert de Niro és Andy Vajna. Lehet, hogy ez dönt, nem tudom. Én ha külföldön élnék és ekkora sztár lennék, biztos eleget tennék a meghívásnak, megtisztelve ezzel ezt az országot és a nézőket.

 Van-e valami, amit másként csinálna az elmúlt 35 évéből?

 Nem nagyon. Mert nincsenek olyan nagy tévedéseim. Nyilván az ember hibákat követ el, de nem gondolom, hogy nagyon nagy hibákat követtem volna el, amit jóvá kellene tennem vagy vezekelnem kellene érte.

 Mire a legbüszkébb?

 A gyerekeimre.

k.a kiem A bulvár egy más műfaj, ennek a sajátosságainak meg kell felelni