Mit, hogyan a klíma körül?

A hatékony működéshez legalább egyszer hetente kapcsoljuk be a készüléket, még ha egész rövid ideig is. A működés eredményessége érdekében a gépkocsi szellőző-rendszerének levegőjárataiból mindenféle szennyeződést el kell távolítani, hiszen ezek rontják a hatásfokot.

Ha ezzel megvagyunk, érdemes tisztázni, hogy betegséget csak a túlzott és nem megfelelő használat okozhat. Elsősorban megfázást idéz elő, ha a felhevült testet túlzott mértékben éri a hideg, de a légkondicionáló okozhat torokfájást, végtagfájdalmat és influenzaszerű tünetekkel járó megbetegedést is. A túlzott hidegtől ízületi panaszok, nyakmerevség, az izmok mikrosérülései fordulhatnak még elő. Ez ellen legegyszerűbben úgy védekezhetünk, hogy nem magunkra, hanem az ablakokra irányítjuk a levegőt.

Veszélyesebbnek tűnik, hogy a tisztítatlan klímarendszerben megtelepülő gomba-spórák allergiás típusú tüdőgyulladást okozhatnak, a baktériumok pedig fertőzést. Ezek elkerülése érdekében érdemes a klímát egy-két évente tavasszal kitisztíttatni és lefertőtleníteni. A klíma párologtatójába juttatott tisztítófolyadék elpusztítja a káros csírákat, leoldja a baktériummaradványokat és késlelti azok újbóli lerakódását.

Téved, aki azt hiszi, hatásosan tudja helyettesíteni a klímaberendezést. Az ablakok leengedése ugyan javít valamit a helyzeten, de egy városi dugóban a napon araszolva mindez nem túl hatásos megoldás.

A leengedett ablakok ráadásul rontják a légellenállást és ezzel növelik a fogyasztást is. A német autóklub (ADAC) mérései szerint két első leengedett ablaknál 0,2 literrel nő a fogyasztás 100 kilométerenként. Persze az is igaz, hogy szintén az ADAC által mért adatok szerint a klimatizált utastérben a hőmérsékletet átlagosan 0,7-2,1 liter pluszfogyasztással lehet fenntartani városban, míg autópályán 0,09-0,6 literes növekedéssel lehet számolni. Az automata klímák kevesebbet fogyasztanak, mint a manuálisak.