Lóerő

2010.12.16. 13:01

Cél a kevesebb baleset

Napló-informácó - Az EU 27 tagállamában évente mintegy 1,3 millió közúti baleset történik, amelyek 1,7 millió személyi sérülésért és 40 000 ember haláláért felelősek. Hazánk útjain évente átlagban valamivel több mint ezren halnak meg.

Szabó Péter Dániel

Ezen rendkívüli események közvetlen és közvetett költségei 160 milliárd euróra tehetők, ami a teljes Európai Unió GNP-jének két százaléka. A legveszélyeztetettebbek a 15 és 24 év közöttiek (10 000 halott évente), a gyalogosok (7000 halott), valamint a biciklisek (1700 halott). Épp ezért indították útjára 2003-ban az Európai Közúti Biztonsági Tervet (European Road Safety Program). Az idén véget érő projekt célja az volt, hogy a halálos balesetek számát 50 százalékkal csökkentse a 2003-as szinthez képest. A terv kis híján teljesült, a tagállamok átlagosan 36 százalékos csökkenést értek el.

A rangsorban Magyarország a kétezres évek elején még elég rosszul állt, de 2008-ra a középmezőnybe küzdöttük fel magunkat. Ebben az évben több évtized óta először 1000 alá csökkent a hazai utakon elhunytak száma, s a tavalyi év végére 36 százalékos csökkenést sikerült elérnünk, ami megegyezik az uniós átlaggal. Persze ha például Svédország adatait vizsgáljuk, korántsem ilyen pozitív a hazai kép. A kilencmilliós, kiterjedt úthálózattal rendelkező északi államban 2000-ben egész évben 400 ember halt meg az utakon, 2009-ben pedig ez a szám 355 volt.
 
A svédek persze nem a vakszerencsének, hanem a gondosan megtervezett, hosszú távú állami stratégiának köszönhetik remek eredményüket. Az ország parlamentje 1997-ben fogadta el a Vision Zero névvel illetett javaslatot, amelynek lényege, hogy megosztja a felelősséget, azaz nem csak az a vétkes, aki vezet. A svédek szerint például az utak tervezőinek is komoly felelőssége van, hiszen ők határozzák meg azt a szabályrendszert, amelyet a sofőröknek majd be kell tartaniuk.

A Vision Zero másik kitűzött célja, hogy a balesetek súlyossága is a lehető legcsekélyebb legyen. E szerint az utakat és az azok melletti tárgyakat is úgy kell megtervezni, hogy egy esetlegesen bekövetkező baleset során a lassulás olyan mértékű legyen, amit az emberi test még kibír. A stratégia része tehát, hogy az utaknak kell alkalmazkodniuk a közlekedőkhöz, sőt, számolniuk kell az esetleges vezetői hibákkal is. Az utolsó pillér pedig, hogy a közlekedésben érintett cégeket is arra ösztönzik, hogy segítsenek ezeknek a céloknak az elérésében. Ebbe a gyalogosoktól a bicikliseken át beletartoznak a közlekedési eszközöket gyártó cégek, autó-, és motorgyártók is.
 
A svéd közlekedési szakemberek a felsorolt irányelvek mindegyikéhez kidolgoztak egy mérési módszert, amelynek a végén megszületett 1999-ben egy tizenegy pontos akcióterv. Ennek részeként sok helyen elválasztófalat húztak a sima országutak sávjai közé is, hogy megszüntessék a nagy arányban fatális frontális ütközések lehetőségét.


 A svédek emellett egész úthálózatukat kategorizálták a szerint, hogy milyen ütközések esélye magas. Ott, ahol gyalogosgázolás esélye áll fenn, 30 kilométerórás korlátozást vezettek be és rengeteg fekvőrendőrt telepítettek. Ennek betartására a legveszélyesebb helyeken országszerte 800 traffipaxot szereltek fel. Noha ezek a lépések komoly pénzügyi ráfordítást igényelnek, az olyan részletek, mint a burkolat, festés, táblák láthatóságának ellenőrzésének megerősítése és szigorítása nem nyel el horribilis pénzeket, mégis sok baleset előzhető meg velük.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!