Eredményes évet zártak a raliversenyzők

A műhelyi szemlét, a jelenleg pihenő versenyautó megtekintését követően abban a szo­bában ülünk le beszélgetni, ahol egy üveges szekrény polcai zsúfolásig megteltek trófeákkal, és bizony egy másik bútordarab is szükséges ahhoz, hogy elférjenek a kupák, érmek.

– Még 2006-ban egy Zsigulival kezdtem a pályafutásomat. A következő évtől már komolyabban vettem a versenyzést, 2007 és 2010 között minden évben kategóriabajnokok lettünk, majd 2011-ben kényszerű okok miatt abba kellett hagynom. 2018-ban kezdtem újra ralikrosszban, majd Hans barátommal (Henszelmann Zsolt) egy szezont teljesítettünk a Rába Ringen. Tavaly épült az új autó, mert rallye3 kategóriában szerettünk volna indulni, és szerencsére sikeresek lettünk az elmúlt évben – foglalja össze az eddigi fontosabb állomásokat Kocsis Imre, akit már gyermekkorában megcsapott a rali szele, hiszen édesapja is versenyző volt. Két éve alkotnak párost Henszelmann Zsolttal, és hogy milyen jól működnek együtt, arra példa többek között az országos bajnokságban és a déli régióban elért második helyezés és a Mikulás-rali megnyerése. Ez utóbbi verseny különösképpen emlékezetes marad számukra, és nem csak azért, mert elsőként hajtottak át a céldobogón: Imre ugyanis rajtszámukat, a 117-est vette figyelembe a célkitűzésnél, ennek megfelelően kategória első, Suzuki Kupa első és abszolút hetedik hely szerepelt a tervben, és mindez valóra is vált.

– Még mindig nem tudom, mit keresek a jobb oldalon – mondja a navigátor, utalva arra, hogy korábban ő is sokáig pilóta volt, előfordult, hogy versenyen is találkoztak jelenlegi társával, akkor még ellenfélként. 2009-ben, amikor beindította vállalkozását, felhagyott a versenyzéssel, aztán sok évvel később egy zalaegerszegi autóstalálkozón összefutottak Imrével, és akkor vetődött fel a közös versenyzés gondolata. Zsolt eddig jól megfelelt a számára új szerepkör adta kihívásoknak. Úgy látja, a legfontosabb a kölcsönös bizalom, ami meg is van kettejük között. A harmadik évet kezdték meg együtt, kell még idő, hogy összecsiszolódjanak, de az eddig elért eredmények bizonyítják, jó úton haladnak a cél felé.

A zirci pilóta az „alázat” szót említi elsőként, amikor arról kérdezzük, mi kell ahhoz, hogy valakiből jó autóversenyző váljék. Hozzáteszi azt is, hogy nagyon sok felkészülést, háttérmunkát igénylő sportágról van szó, s mindehhez nagy szükség van a család türelmére, a baráti segítségre és a támogatókra. Jó érzéssel tölti el a ralis párost, hogy a versenysporthoz nélkülözhetetlen szponzorok hosszú sora mellett nagyon sokan szurkolnak is nekik.

A közös munka folytatódik, idén hét-nyolc rajtot terveznek, a déli és az északi régió futamain is ott kívánnak lenni. Az elmúlt esztendőben az országoson és a déli régióban elért második helyezéseket szép eredményként könyvelik el, ugyanakkor hangsúlyozzák, szeretnének ebben az évben javítani, ennek megfelelően a versenyautó fejlesztésére is sor került télen.