Véssük az eszünkbe: kétszeres sebességhez négyszeres fékút tartozik

Mielőtt mélyebbre tapossuk a gázpedált, jobban ráhúzunk a markolatra, érdemes néhány tényt felidézni. Elsőként a tempó megválasztásakor véssük az eszünkbe: a fékút hossza a kezdeti sebességgel négyzetesen arányos, ezért kétszeres sebességhez négyszeres fékút tartozik!

Kezdjük a motorkerékpáro­sokkal, e kategóriában a halálos balesetek több mint kétharmadát az abszolút sebességtúllépés okozza. Abban az esetben, ha a motoros másik jármű hibájából balesetezik – például elé kanyarodik egy személyautó –, akkor legtöbbször felvetődik, hogy a forgalom többi résztvevője rosszul méri fel a motorkerékpárok sebességét, ráadásul nehezebben is észlelik őket. Emiatt a motorosok halálos végkimenetelű balesetének esélye 20-30-szoros a többi gépjárművel utazókéhoz képest.

A bírságtól való félelem jótékony hatását jelzi, hogy mi­után bevezették a gyorshajtásra az objektív felelősséget, egy-két év alatt felére csökkent a halálos áldozatok száma útjainkon. Gyorshajtás miatt nem csak az objektív felelősség alapján indulhat eljárás: nincs akadálya, hogy szabálysértési eljárásban bírálják el a kihágást. A két metódus között számos különbség van, egyfelől a mentesülést illetően, másrészt a szabálysértési eljárás már a legkisebb sebességtúllépés esetében is megindítható, míg az objektív felelősség körében bizonyos többletet tolerálnak.

Fontos: a megengedett sebesség betartása mellett is lehetséges gyorshajtás, ami szintén büntethető. A KRESZ szerint ugyanis a járművel a forgalmi, az időjárási, a látási és az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Tehát figyelni kell az út vonalvezetésére és minőségére, a jármű sajátosságaira, az utasokra, a rakományra. Mindezekre tekintettel a vezetőnek a járművét az általa belátható távolságon belül és minden olyan akadály előtt meg kell tudni állítani, amelyre az adott körülmények között számítania kell. Ezért relatív sebességtúllépés állapítható meg, ha a járművezető az ak­- tuá­lis közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választja meg a haladás tempóját. Például esős, havas, ködös időben nem lassít. Az abszolút gyorshajtás pedig akkor valósul meg, ha az engedélyezett sebességhatárt lépi túl a jármű vezetője.

Végezetül: a gyorshajtás szó szerint halálos veszély a gyalogosok számára. A gázolások öt százaléka tragikus véggel jár, ha a jármű óránkénti 32 kilométeres sebességgel haladva üti el a gyalogost, és 85 százalékban végzetes, ha a tempó megduplázódik, de ennél kisebb sebességtöbblet is durván rontja az elgázolt gyalogos túlélési esélyét. Ez jusson eszünkbe például a zebrához közelítve! No meg az, ha balesetet okozunk a gyors- hajtással, akkor a tempósabb haladással nyert percekkel szemben mennyi időt tölthetünk majd a bíróságon, esetleg a rács mögött vagy éppen kórházban, hogy ennél rosszabb eshetőségeket már ne is vegyünk számításba.