Autónk tisztításának rejtélyeiről kérdeztük a balatonfüredi autókozmetikust

A gépjárművek karosszériájának egyik legnagyobb ellensége a korrózió, amelynek megjelenését a utak téli sózása felgyorsítja. A kasztni átrozsdásodása nem csupán a műszaki vizsgán okozhat kínos pillanatokat, a mindennapi közlekedés során is komoly veszélyforrást jelent, hiszen a meggyengült elemek már nem tudják produkálni a tervezéskor meghatározott szilárdságot, és esztétikai szempontból sem előnyös a jelenléte. Ezért aztán tél végén, tavasz elején a járművet meg kell szabadítani sós lé maradványaitól egy alapos alsó mosással, gondosan kitakarítva a kerékdobokat is, mely után láthatóvá válik, milyen károk keletkeztek a gépkocsi alvázán, illetve az alvázvédő bevonaton. Az esetleges sérüléseket, festékhiányokat megfelelő szárítás, passziválás után magunk is kijavíthatjuk, a komolyabb problémák orvoslásához, illetve teljes alváz- és üregvédelem elvégzéséhez keressünk megfelelő szakembert.

Következő lépésként jöhet a módszeres külső mosás, majd a teljes száradás után a kőfelverődések nyomainak eltüntetése. Az alapos tisztítás, festékhiba-javítás után – természetesen a szükséges száradási időt betartva – vaxolással érdemes konzerváló-védő réteget felvinni a fényezésre, illetve a lámpákra és az üvegfelületekre is. Utóbbit olyan mikroszálas törlőronggyal ajánlott tisztítani, amely nem hagy foltot.

A szakember a kárpitok kapcsán arra hívta fel kérdésünkre a figyelmet, hogy a bőrt is tisztítani és ápolni kell. – A napokban történt, hogy hoztak egy autót, melynek a bőrhuzatú belsejét megmarta a hólé Ausztriában, ami miatt csiszolni és festeni kell majd a felületet – mesélte Tamás, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ne hagyjuk ki a műanyag felületeket se. A leginkább elterjedt szilikonos szprék látványosan fényesebbé teszik a felületeket, viszont erősen vonzzák a port. Elmondása szerint mielőtt felvisszük a gumira, belső műanyagra és bőrre való szilikonokat, jó ha rendesen letakarítjuk a felületeket. Ha nem tesszük, akkor csak integráljuk a koszt.

Illés Tamás beszélt a szellőzőrendszerek gondozásáról is. Az örvendetes az lenne, ha ki tudnánk szerelni ezeket, ám ha nem, akkor egy levegős/vegyszeres rendszerű szerkezettel, a Tornádóval ügyködhetünk. A por elleni „harcba” besegíthetünk – ha muszáj – egy-egy fülpiszkálóval is, amivel – sziszifuszi munkával – kitisztíthatjuk a légbefúvók lamelláit. A motormosásra is rákérdeztünk: minden motor más. Amelyik motor be van burkolva, azt könnyebb takarítani. A tisztítást egy speciális vegyszerrel végzi a műhelyében, nagyon figyelve a kábelekre, elektromos csatlakozásokra. Az autókozmetikust a foltos, koszos tetőkárpitok szépítéséről is faggattuk. Válaszából kiderült, hogy a világos színű tetőkárpit takarítását nem ajánlja.

Fontos tény, hogy 2010 előtt vizes bázisú ragasztókkal dolgoztak az autógyárak. Az ilyen autók kárpitjának ne essünk neki vízzel, kefével, mert le fog jönni, az újrakárpitozás pedig több tízezer forintba is kerülhet. A polírozások, a fényezés felfrissítésének időtartamáról elmondta: ezzel nagyon vigyázni kell otthon, ám egy világosabb színű autónál könnyebb dolgunk van. Ezeknél az autóknál fényesítő polírozásra van szükség, ám a sötét színű verdáknál hozzáértő kell, mert többlépcsős munkára van szükség.

A fényesítő polírt évente érdemes meglépni, és egy vaxszal lezárni, ami 3–6 hónapos védelmet jelent a mosókarcok ellen. Hangsúlyozta, hogy nagy a különbség egy gépi mosó és az autókozmetika között. Mosás után ugyanis jó, ha azonnal szárazra töröljük a kasztnit. Gépi mosás esetén érdemes megnézni, hogy milyen kefével dolgozik a gép, ám az biztos, hogy nyomot hagy.