Elhúzódó ügymenet a kárrendezés

Nem kívánjuk, hogy bárkinek is erre legyen szüksége, de tapasztalatból mondjuk, soha nem árt elismételni a gépjármű-kárbejelentéssel, -kárrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat. A felgyorsult forgalomban, a figyelmetlenül vezető sofőrök hada mellett bármikor bekövetkezhet koccanás, baleset. És akkor jön a futkorászás, mit is kell tenni, s  minél gyorsabban.
 
Az ügyintézéshez praktikus tanácsokat kaptunk az Autós Életciklus Érdek-képviseleti Nagykoalíció Egyesülettől (ANK).
 
Knezsik István elnök elmondta, ha gépjárművet érintő káresemény következik be, az a legfontosabb, hogy a károsult jelentse be a kárt a biztosítónál. Azonban ez is határidőkhöz kötött, cascokár esetében a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított, a szerződési feltételekben meghatározott időn belül. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kár esetén - a kár azonosíthatósága érdekében - haladéktalanul, mely kárbejelentési kötelezettség a károkozóra is kiterjed.

A magyarországi szabályozás szerint maximum öt nap áll nyitva a bejelentésre, kivéve, ha akadályoztatás (kórházi kezelés és a többi) miatt nem tudja megtenni a károsult. A külföldön történt baleset bejelentése során az  öt nap csak a Magyarországra érkezés dátumától számít.
 
Az ügyfelek rendelkezésére álló különböző kárbejelentési lehetőségek: interneten (a biztosító honlapján); e-mailben; a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán keresztül; a biztosító szerződött javító partnereinél; személyesen a biztosító ügyfélkapcsolati pontjain; esetleg levélben.
 
A kárbejelentés után  a kárbejelentés feldolgozását követően a biztosító munkatársai előzetesen telefonon egyeztetik az ügyféllel a helyszíni szemle időpontját, illetve a szemlét nem igénylő károk esetében a kárrendezéshez szükséges további intézkedéseket. Elérhetőség hiánya esetében az ügyfél írásban kap tájékoztatást.

 
A minél gyorsabb ügyintézés az ügyfél és a biztosító érdeke is. Knezsik István praktikus tanácsokkal szolgált. Az ügyfél a biztosító internetes felületén is elérhető kárbejelentő lapot - lehetősége szerint - nyomtassa ki, és a hiányzó adatokat töltse ki rajta, majd a szemlére vigye magával. Így a kárbejelentő lapot már csak át kell adnia a kárszakértő részére, és nem kell a szemle helyszínén annak kitöltésével is foglalkoznia.
Az ügyfél a kárrendezéshez szükséges iratok közül minden olyat készítsen elő a kárszakértő számára, amely a szemléig a rendelkezésére áll.
 
Amennyiben az ügyfélnek nincs lehetősége személyesen eljárni a szemle során, úgy a képviseletére jogosult személy részére adjon írásos, két tanú előtt tett, a képviselet körét pontosan meghatározó meghatalmazást arra vonatkozóan, hogy a kárügyében eljárhasson. Cégszerű meghatalmazás esetében az aláírási címpéldány másolatának csatolása is szükséges.
 
Az ügyfél a szemle elvégzéséig ne kezdje meg a sérült gépjármű javítását - kivéve, ha a kárenyhítés miatt válna ez szükségessé-, hiszen a biztosítónak kizárólag az eredeti balesetkori állapot alapján van lehetősége minőségi szolgáltatást nyújtani.

Kárbejelentéshez az alábbi adatok szükségesek: biztosítási szerződésszám; a biztosított/károsult neve, címe, telefonszáma; a károsult és a kárt okozó gépjármű rendszáma; a károsult gépjármű - forgalmi engedélyben bejegyzett - adatai; a káresemény helye, időpontja, rövid leírása (a kár keletkezésének oka, körülményei, a károsodott vagyontárgyak körének megnevezése - itt még nem szükséges a tételes felsorolás); a károsult gépjármű, vagyontárgy szemlehelye, a szemle egyeztetéséhez szükséges telefonszám.