Nemcsak az autót kell felkészíteni a télre, a sofőröknek sem árt felfrissíteni a tudásukat

Ónos eső, ónos szitálás

November végén, december elején rendszerint párás, ködös idő fogad minket reggelente. Ha ehhez talaj menti fagy is párosul, akkor könnyen jégpáncéllá válhatnak az utak.

A köd már önmagában is veszélyforrás, hiszen minimálisra csökkenti a látási viszonyokat. Ugyan az ónos szitálás nem jelent komoly csapadékmennyiséget, de éppen emiatt számít a legveszélyesebb esőnek. Amennyiben az útburkolat hőmérséklete fagy­pont alatti, akkor a ráhulló víz­cseppek az ütközés következtében halmazállapot-változáson men­nek keresztül, és pillanatok alatt rádermednek, pár milliméter vastag jégpáncéllá változtatva a közutakat.

Mit tehetünk az ellen, hogy mi se legyünk áldozatai ennek a veszélyes csapadéknak?

Feltételezve, hogy a téligumi cseréjén már túl vagyunk,

az első és legfontosabb teendőnk, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a meteorológiai előrejelzéseket. A hatóságok és közútkezelők közleményeit és tájékoztatóit se hagyjuk figyelmen kívül!

Ha elkerülhetetlen, hogy útra keljünk, akkor a bejegesedett szélvédőt az ablakfűtést használva olvasszuk le, az ablaktörlővel ne is próbálkozzunk, hiszen hamar használhatatlanná tehetjük vele a gumilapátokat. A folyamat jégoldó spray-vel felgyorsítható. Akkor járunk a legjobban, ha megelőzzük a lefagyást az éjszakára felállított ablaktörlőkkel, illetve a szélvédőre terített lepedővel.

És ha már úton vagyunk, ilyen körülmények között mindig finom kormánymozdulatokkal kanyarodjunk, forduljunk. Ellenben ha megcsúszást tapasztalunk, akkor ellenkormányzással mielőbb korrigáljunk. A fékezés során is finom lábmozdulatokkal manőverezzünk, ám ha van rá mód és idő, akkor inkább motorfékkel csökkentsük az autó sebességét. A nyáron, illetve ősszel megszokottnál nagyobb követési távolságot tartsunk.

Kátyúk, úthibák

A talaj menti fagy és a csapadék találkozása nemcsak a vezetési körülményeket lehetetlenítheti el, de rengeteg kátyút is vájhat az aszfaltba. Elég egy korábbi apró repedés, a belefolyt víz fagypont alatt dolgozni kezd: repeszti, töredezi, lazítja az útburkolatot. Mivel a vízzel kitöltött úthibák mélységét az autóban ülve nem tudjuk megállapítani, a legjobb módszer, ha elkerüljük azokat. Nem mindig sikerül, de ha a jobban megvilágított sávban haladunk, illetve a nyomvályúk mellé pozicionáljuk a ke­rekeket, akkor lehetünk a leghatékonyabbak a „szlalomozásban”.

Itt is a megelőzés a legjobb módszer.

Ha szeretnénk előzetes tapasztalatot szerezni, akkor érdemes felkeresni egy vezetéstechnikai tanpályát, ahol nemcsak a gyors és hirtelen kikerülést, de a megcsúszás kontrollálását, a kanyaríven ha­ladást is begyakorolhatjuk. Az sem mellékes, hogy így legalább az ABS és az ESP beavatkozásának mértékét és módját is kitapasztaljuk.

Elindulás előtti kontroll

Az első és legfontosabb, hogy téli abroncsok nélkül nem létezik biztonságos téli közlekedés. Annyi platformon találkozhattunk már téli baleset-megelőzési felhívásokkal, hogy szinte már nincs is olyan autós, aki ne tudná, hogy 7 Celsius-foknál hidegebb aszfalton csak a téli abroncs tud kellő tapadást biztosítani. Ennek ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy négy autóból hármat szerelnek fel téligumikkal Magyarországon. Éppen ezért ne vegyük készpénznek, hogy a körülöttünk közlekedők is túl vannak már az abroncscserén: számítsunk arra, hogy nem minden autós tud időben megállni vagy lekanyarodni.

Az autónkon lévő abroncsok nyomását ne csak a felszerelésükkor ellenőrizzük,

havonta legalább egyszer végezzünk egy kontrollt.

A legpontosabb értékeket a hideg abroncsokon lehet mérni. Egy házi kompresszorral a legjobb reggel, indulás előtt végrehajtani a mérést. És ne négyben, hanem ötben gondolkodjunk! Sokan elfelejtik a csomagtartóban lévő pótkerékben ellen­őrizni a nyomást. Ezeket a pót­abroncsokat érdemes az előírt legmagasabb abroncsnyomásra felfújni, gondolva az esetleges szivárgásra. Ha pedig bármelyik gumin rendszeres nyomásvesztést tapasztalunk, az kerékszerelési hibára is utalhat.

Tartsuk észben a „látni és látszani” elvét: indulás előtt takarítsuk le a fényszórókat, féklámpákat. Így nemcsak a belátható útszakasz hosszát növeljük meg, de azt is elérjük, hogy minket is könnyebben észrevesznek,