Termesznyálból üzemanyagot?

Amerikában az energiaprojektek finanszírozására új hivatalt hoztak létre Advanced Research Projects Agency Energy (ARPA-E) néven, mely 400 millió dollá-ros kormányzati támogatással rendelkezik a soron következő két évben.

 Amerikai kutatók egy csoportja géntérkép kifejlesztésén dolgozik. Az ARPA-E sok energiát fektetett egy új, magnézium alapú elembe. A jelenlegi akkumulátorokban az atomok a pozitív és a negatív pólus között cikáznak, mindig egyetlen elektrontöltettel. A magnéziumatom már két elektront szállítana, így az azonos mennyiségű energiát tároló akksi feleakkora lehetne.


 Az ARPA-E olyan terveket is finanszíroz, amelyek a fák és a növények által a légkörből kivont szénben tárolt energia visszanyerésére, illetve üzemanyaggá alakítására irányulnak. A fák és a növények több energiát tárolnak, mint amennyit az összes személygépkocsi, teherautó, mozdony és repülőgép elfogyaszt, ám azt csak évmilliók során adják vissza. A növé-nyek cellulóz formájában energiahordozó cukrot termelnek a megkötött szénből. A kutatómérnökök génsebészeti eljárással módosított baktériumokból nyert enzimekkel a termeszek nyálát próbálták utánozni, az ugyanis közismerten jól oldja a cellulózt.

Egy massachussettsi cég a fű génjeinek segítségével igyekszik olyan növényeket kifejleszteni, melyek belső enzimeket állítanak elő és azok révén megemésztik saját cellulózukat. A folyamat eredményeként barna cukorféleséget hagynak maguk után, melyet benzinné és dízellé lehet alakítani. A cukor élesztővel etanollá alakítható, aminek technológiája már ismert. Génmanipulált baktériumokat is lehet a cukorba táplálni, melyek dízel- vagy benzinkomponenseket vonnak ki belőle. Az átalakítás vegyi eljárással megvalósítható, katalizátorok segítségével. Ezek a technológiák már léteznek, de még nem elég gazdaságosak ahhoz, hogy segítségükkel évente sok millió tonna üzemanyagot állíthassanak elő.