Sírva ünnepeltek a távozó kézisek

A Pick Szeged elleni váratlanul szoros (22:20) harmadik találkozót követően a kitörő öröm mellett megható pillanatoknak is helyszíne volt a csordultig megtelt Veszprém Aréna. A klubot nyáron elhagyó négy távozót utolsóként szólították fel a győzelmi dobogóra. A Franciaországba igazoló Nagy Kornél alig egy esztendőt töltött a királynék városában, ám ahogyan ezt többen is megfogalmazták, a fiatal kézisnek van még ideje, így a későbbi visszatérés lehetősége is fennáll. A többieknél azonban egészen más a helyzet: bizonyosan utoljára volt rajtuk Veszprém-mez. Hosszú éveket követően hagyják el a várost, amelynek ez idő alatt igazi ikonjaivá váltak. Nikola Eklemovic, Jevgenyij Lusnyikov és Dejan Peric óriási hangrobbanás kíséretében vette át az aranyérmet, majd a csapatkapitány ünnepélyesen a kupát is magasba emelte.

 
A 19. magyar bajnoki címét megszerző együttes tagjainak első útja a szurkolókhoz vezetett, a lelátók legalsó soraiba özönlő közönség ölelte-csókolta kedvenceit, a távozó trió alig-alig haladt a tiszteletkörbe kezdő társak mögött. A "köszönöm a veszprémi kézilabda szurkolóknak" feliratú pólót viselő Lusnyikov párás tekintettel szaladt az egyik ünneplő csoporttól a másikig. - Nagyon fáj a szívem - jegyezte meg őszinte szomorúsággal az orosz védekezőspecialista, aki hét esztendőn át szolgálta a csapatot.

 
Nikola Eklemovic szintén hét évvel ezelőtt öltötte magára először a bakonyiak dresszét. - Egész éjszaka nem aludtam, hatalmas érzések kavarognak bennem most is. Nem szeretnék a távozásom okairól beszélni, a lényeg most az, hogy megnyertük a kupát és a bajnokságot. Egészséges vagyok, és a következő szezontól Lengyelországban folytatom, de mindig Veszprém és Szeged marad a két otthonom - nyilatkozta lapunknak az annak idején a Tisza-partjáról ideköltöző, fantasztikus képességű irányító.

 
Lusnyikov és Eklemovic arcán egyértelműen felfedezhető volt a hosszú, és jelentős többségében szép időszak elmúlásának fájdalma, ám Peric feszültsége tán még az ő idegességükön is túltett. A szerb kapus szemében ott volt az elmúlt öt év minden öröme, de az utóbbi napok bosszúsága is (két nappal a döntő meccs előtt dőlt el, a veterán klasszis a szlovén Celjében folytatja).

- Nagyon szomorú vagyok, nem gondoltam volna, hogy most ér véget a veszprémi karrierem. Sajnálom, hogy így alakult, még maradni akartam, de a vezetőség eképp határozott. Büszke vagyok az itt töltött öt évre, a sikerekre. Büszke vagyok rá, hogy ebben a csapatban játszhattam, és kapitánya lehettem. Köszönöm a szurkolók támogatását. Gratulálok a klubnak a 19. bajnoki aranyhoz - mondta tagoltan a búcsúmeccsén is remek teljesítményt nyújtó klasszis, aki a beszélgetés után elköszönt, de rögtön visszafordult. - Légy szíves azt mindenképpen írjátok le, hogy én nem akartam elmenni és nem igaz az, hogy családi okok miatt távozom.
 A többiek eközben természetesen könnyebb szívvel ünnepelhettek és örülhettek annak, hogy kőkemény és hosszú szezon után hamarosan végre pihenőre térhetnek.

A cikkben említett négy távozó mellett egyelőre három játékos e nyári érkezését jelentette be hivatalosan a veszprémi egyesület. Ilyés Ferenc visszatér Németországból (a válogatott átlövő vasárnap már ott ült az aréna lelátóján), Schuch Timuzsin beállós a román Constanta csapatától érkezik, míg a horvát válogatott kapus, Mirko Alilovic Celjéből költözik Veszprémbe.