Nem félnek az embertől

2020.01.15. 14:00

A városban megjelenhetnek rókák, vaddisznók, nyestek

Aggódó édesanya kereste meg a Naplót. Elmondta, hogy a veszprémi Rózsa utcán „róka jár”, félti gyermekét, ugyanis előfordult, hogy az állat bement az iskolaudvarra is.

Juhász-Léhi István

A rókát a táplálék vonzza lakott területre

Forrás: Shutterstock

A vadon élő nagyobb testű állatok közül lakott területen leggyakrabban a róka és a vaddisznó jelenik meg. Ha meg­felelő, zavartalan helyet találnak, akkor tartósan is betelepedhet ez a két faj a lakott területre, válaszolta mindezek kapcsán a Napló érdeklődésére a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal agrárügyi főosztálya.

Megtudtuk: a lakott területhez közel élő rókák száma évek óta nagyjából változatlan. Jelentős csökkenést okozhat a közeljövőben a vadászati hatóság által 2018-tól előírt emelt számú ragadozógyérítés, valamint az aranysakál mint konkurens faj elterjedése, viszont veszett egyedet több mint tíz éve nem találtak a megyében.

A lakott területre a könnyen megszerezhető táplálék vonzza. Leggyakoribb táplálék­forrása nem a baromfi­udvar, hanem a háziállatoknak kitett konyhai maradék vagy egyéb eleség, valamint a kommunális hulladékban található élelmiszer-maradványok. Távol tartásának legegyszerűbb módja, ha az állatoknak olyan helyen adunk enni, ahol csak ők férnek hozzá, illetve a kommunális hulladék se legyen elérhető a róka számára.

Fotó: Shutterstock

Felhívták a figyelmet arra, hogy ne tegyük ki műanyag zsákban a hulladékot úgy, hogy hozzáférhessen és széttéphesse azt a róka.Szerintük ha a lakosság ezeket a szabályokat betartja, akkor a róka nem fog a lakó­házak között élelmet keresni, hanem elszökik onnan.

A másik belterületi problémát okozó faj a vaddisznó. Táplálékforrása részben a kerti termények, gyümölcsök, részben a kerti hulladékban, komposztban megtelepedett férgek, puhatestűek. Tavasszal, illetve esők után giliszták, pajorok, ehető gyökerek után kutatva túrja a földet, ám a hozzáférhető kommunális hulladékban található élelmiszer-maradványokat is megeszi. Védekezni ellene legbiztosabban kellő erősségű kerítéssel lehet, de itt is igaz, hogy a táplálékbázis szűkítése, az ingatlanok rendezetten tartása csökkenti a terület vonz­erejét, és elhúzódik onnan.

A szakemberek felhívták a figyelmet arra is, hogy mindkét faj belterületi vadászata rendőrségi engedélyhez kötött, s a fokozott baleset­veszély miatt nehezen és rossz hatásfokkal oldható meg, ezért nem tekinthető érdemleges védekezési eszköznek. Valamivel jobb hatásfokú az úgynevezett élvefogó csapdák használata, de a leghatásosabb az ételmaradékok, a ház körül található táplálékforrás megszüntetése.

Ha vadon élő állattal találkozunk, minden esetben kerüljük, hogy túlzottan megközelítsük. Ha esetleg séta közben veszünk észre egy rókát vagy vaddisznót, álljunk meg és lassan, nyugodtan húzódjunk vissza. Kicsit távolabbról rászólhatunk, hogy észrevegyen és elmenekülhessen, mi pedig folytathassuk az utunkat.

– A városban megjelenő rókák, aranysakálok, nyestek valóban sok problémát okoznak, nem félnek az embertől – fogalmazott kérdésünkre Fejes István, Veszprém aljegyzője. – Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szerint a települési önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Ugyanakkor az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény csak a háziasított állatok gazdátlan egyedeit tekinti kóbor állatnak, hatálya nem terjed ki a vadon élőkre.

Jogszerűen csak egyetlen lehetőség van az irtásukra, ám a fegyverekről és lőszerekről szóló kormányrendelet szerint lakott területen a kárt okozó vad elejtéséhez az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélye szükséges.

A rókát a táplálék vonzza lakott területre
Fotó: Shutterstock

– Elvi lehetőség még a rókacsapdák kihelyezése, de hangsúlyozottan személyes véleményem szerint a lábfogó csapóvas használatát tiltó rendelet miatt ez a módszer jogszerűen nem alkalmazható, amit megerősít a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény egyik bekezdése, amely szerint vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogókarámmal, altató-, bénítólövedékes fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve megengedett csapdázási módszerrel lehet – mutatott rá a jegyző.

Ráadásul úgy tudni, hogy a korábban intézményekben, óvodákban kihelyezett rókacsapdák megfogták a kutyákat, macskákat is, emiatt az­után kártérítési perek esélye is felvetődött.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában