Kormos arccal riogattak - felelevenítik a hagyományt

A miklósozás régen úgy történt, hogy bekormozott arcú, kifordított bundába öltözött asszonyok láncot kötöttek az oldalukra, ezért láncos Miklósnak is hívták őket. Járták a házakat és ijesztgették a gyerekeket. Megkérdezték a szülőket, hogy jók voltak-e a gyerkőcök. Ha igen, akkor ajándékot kaptak, ha nem akkor megdorgálták őket. Jellemző volt, hogy közösen imádkoztak is. Ez szokás a  „Mikulás”-nak elnevezett, piros köpenybe öltözött apó megjelenése előtti időkre volt jellemző.

A miklósozó Lencseszemek Asszonykör néhány tagja  (fotó : Patkó Bernadett)

A mai, hagyományőrző, vámosi asszonyok sötét ruhát öltenek, a kornak megfelelően nem korommal, hanem fekete arcfestékkel kenik be magukat. Csilingelve, csörögve, zörögve járják az utcákat.

– Gyerekekhez nem megyünk, mert a mai fiatalok megijednének. Inkább idősebb embereket keresünk fel, bízva abban, hogy bennük esetleg felelevenedik a régi emlék. Miklós köszöntő dalt is éneklünk, apró ajándékokat, adventi süteményt, szaloncukrot, gyümölcsöt, diót viszünk, amivel megkínáljuk a háziakat. Mindig olyan helyre megyünk, ahol korábban még nem jártunk- fűzi hozzá Marosi Istvánné. A felkeresett családok ugyan meglepődnek, de örömmel és szeretettel fogadják a hagyományőrzőket.