Évtizedes mélyponton van a kínai jüan a dollárral szemben

Kína központi bankja azzal indokolta a gyengülést, hogy az válaszlépés volt az „egyoldalú kereskedelemvédelmi intézkedésekre”, utalva ezzel Donald Trump amerikai elnök múlt csütörtöki bejelentésére, miszerint

szeptember 1-jétől 10 százalékos büntetővámot kíván kivetni az amerikai pótvámok által eddig nem sújtott, mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre.

A kínai külügyminisztérium Trump bejelentését követően pénteken jelezte, hogy válaszlépéseket fog tenni az Egyesült Államokkal szemben.

A nemzeti bank hétfői nyilatkozatában ugyanakkor arra is rámutatott: az árfolyam ingadozása normális jelenség.

Megfigyelők viszont kiemelik:

a jüan azóta nem volt a mostanihoz hasonló mélyponton, amióta Hongkong 2010-ben megkezdte a tengerentúli devizakereskedelmet, de a kapcsolódó piacokon sem állt ilyen rosszul 2008 áprilisa óta, ami elemzők szerint egy devizaháború kezdetét jelentheti az Egyesült Államokkal.

A hétfőn délben jelentett, a dollárhoz képesti 7,0267 jüanos árfolyamnak gazdasági szempontból nincs különös jelentősége, arra azonban alkalmas, hogy magára vonja Washington figyelmét. Trump kormányzata ugyanis rendszeresen vádolja Kínát a jüan árfolyamának szándékos alulértékelésével.

Ji Kang, a kínai központi bank elnöke legutóbb márciusban erősítette meg Peking arra vonatkozó ígéretét, hogy nem fognak a kínai valuta kompetitív leértékelésének eszközéhez folyamodni.

A gyengébb jüan árfolyam következtében a kínai árucikkek dollárban számolt ára alacsonyabb lesz, vagyis a büntetővámok ellenére megőrizhetik versenyképességüket az amerikai piacon, miközben a Kínába irányuló amerikai import a dollár jüannal szembeni drágulása miatt visszaeshet.