Olvasó

2009.11.16. 21:18

Pontatlan információs táblák Szentbékkállán - Olvasónk küldte

Szentbékkálla - A Káli-medence minden településén típustervek alapján néhány éve elkészültek azok a kis házikók, melyekben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park elhelyezte a medencéről, az adott településről készült térképeket és a falvak rövid ismertetőjét.

Kiss Nikolett

Az ide látogatók ezek alapján tájékozódhatnak a települések utcahálózatáról és a legfontosabb látnivalókról. Ezen túl elhelyeztek a falvakban egy jól látható helyen, még egy utcahálózatot bemutató térképet is, amit kis fazsindelyes tetővel fedtek be.

Sajnos Szentbékkállán mind a térképek, mind a faluismertető leírás pontatlanságokat tartalmaz.

A házikóban található falutérképről hiányzik a Bem utca felirata, a Petőfi utcát pedig bevezették a Zrínyi utcába, így mindkét utca megjelölése bizonyos pontokon félrevezető. Ugyanezek a hibák ismétlődnek a falu közepén felállított térképen is azzal megtoldva, hogy ezen még a Jókai utca megjelölését is lehagyták. Pontatlanok az intézmények helyeinek az ábrázolása is. Pl. nincs posta, máshol van a polgármesteri hivatal stb.

A faluismertető tábla szövegének egy része is vitatható. Ez olvasható: A falu határa a rómaiak idején is lakott volt, amit a Körtvélyesi és Örvényesi dűlőkben talált sírkövek és szarkofágok bizonyítanak. Az Örvényesi dűlőről magam is olvastam a Szentbékkálláról szóló irodalmakban, csakhogy ilyen nevű dűlő sohasem volt a szentbékkállai határban!

Persze aki nem helyi, az nem tudhatja, de ez a példa is tipikus esete annak, hogy a szakirodalomban milyen sokszor fordul elő, hogy téves nevek továbbélnek. Esetünkre egyetlen magyarázat, hogy az Örvényes a Körtvélyes félreértett elírása.

A Körtvélyesi dűlő római kori sírköveivel és szarkofágjaival pedig csak az a probléma, hogy ezeket senki sem dokumentálta, hogy mikor és pontosan hol találták és jelenleg hol őrzik, ugyanis egyetlen múzeumban sem található Szentbékkálláról származó római kori sírkő vagy szarkofág.

Viszont valóban létezik Szentbékkállán sírkőtöredék az egykori Körmendy, majd Neuperger, most Trombitás-féle pajta és ház falában, valamint a szentbákkállai Helytörténeti Múzeumnak nevezett gyűjteményben. Sajnos szarkofágnak nyoma sincs!

Az kétségtelen, hogy szántáskor a Körtvélyesi dűlőben egykori településekre utaló töredékek előkerültek, de feltárást még ez ideig nem végeztek. Egyébként a téves nevek közül máig forgalomban van a Köcsmendy szőlő, ami valójában Körmendy. (A szentbékállai dűlők nevei olvasható: Oltárczi Ferenc Szentbékkálla c. monográfiában, 2004)

További vitatott szöveg: az 1273-ban először említett település a hagyományok és a névetimológia szerint (Szent Benedek Kállója, azaz malma) a bencés rend birtokaihoz tartozott. Milyen hagyomány szerint nevezték Szt. Benedek malmának a falut korábban?

A Szentbékkálla c. monográfia elkészítése során többmint száz irodalmat (egyházit és világit) áttanulmányoztam, ezek közül egyet találtam (1902-ben a Keszthelyi Hírlapban jelent meg Sági János: A Balaton írásban és képekben, melyben arról van szó, hogy a kálla utónév szárazmalmot jelent. Valószínű a tábla készítője is csak ezt az egyetlen írást olvasta, mert ha ez az állítás igaz, akkor a szomszéd községek neveit is ebből a feltevésből kellene eredeztetni, pl. Mindszentkálla - Mindenszentek malma, vagy Köveskál (korábban ez is Köveskálla volt) - Köves malom.

No és akkor honnan származik Töttöskál, Kerekikál, Sásdikál, Örskál, Szentvidkál neve? Minden egykori település valaminek a malma lett volna? Nem valószínű! A települések nevének második fele a kutatók véleménye szerint attól a Kál horkától származik, akinek ez a medence volt az egykori szállásbirtoka. A Földrajzi nevek etimológiai szótára II. kötetében ez olvasható: a mai névalak előzménye Szentbenedekkálla volt. Olyan Kál nevű helységgel van tehát dolgunk, amelynek első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték. Egyébként pedig az általam megismert egyetlen irodalom sem tesz említést arról, hogy Szentbékkállán malom működött volna. Sem az emlékezet, de eddig egyéb nyom sem utal arra, hogy ezekben a településekben sok szárazmalom lett volna, mint ahogy az említett Sági cikk erre utal.

Pontatlan a természeti értékeket bemutató szöveg is: ... és a Fekete-hegy számos látnivalója, az Eötvös-kilátóval, a Keleményes-követ és az Ördöggátja bazaltszikláival, valamint a Bocskor-kúti árok réteskőszikláival. A baj ez utóbbi három felsorolásával van, mert ebből az következik, hogy ez mindegyik egy-egy önálló természeti érték, pedig valójában egyetlenről van szó, mint ahogyan a tábla Külterülti értékek címszó alatti 23. pontja ezt helyesen el is magyarázza: a Bocskor-kúti árok fölé magasodó Keleményeskő Ördög-gátjának nevezett húsz méter magas bazaltoszlopai ötven méter hosszan húzódik. S mindez miért nem a faluismertető szövegből derül ki?

A természeti értékek felsorolásából pedig hiányoznak a Fekete-hegy platóján lévő tavak, melyek valóban a ritka természeti értékek közé tartoznak. Az ismertető táblák minden bizonnyal előbb-utóbb cserére szorulnak, addig is meg kellene találni a pontatlanságok eltüntetésének módját, hiszen a faluba látogatók feltétlen megérdemlik a korrekt tájékoztatást, ami nemcsak a településnek, de a nemzeti parknak is érdeke.

Oltárczi Ferenc, ny. tanár, Sopron

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!