Nagy Alajos emlékére

Miután 1945. május 3-án egy szovjet katona megölte szüleit, húgával együtt plébános nagybátyjuk, Rozmán Alajos vette őket pártfogásba. Rozmán Alajos sem volt egyszerű falusi plébános. A Mindszenty-perhez kapcsolódó Vidovics-per során őt is letartóztatták 1948-ban. A kihallgatások során szerzett betegségei élete végéig kínozták. Bár püspöki tanácsos volt, egy kis plébániára helyezték.

Nagy Alajos Veszprémben Brusznyai Árpádtól kapott ösztönzést arra, hogy jelentkezzen a színiiskolába. Innen azonban eltanácsolták, amikor kiderült, hogy „klerikális nevelést" kapott.

Több helyen volt kultúros, végül az ajkai üveggyárban kezdett üvegcsiszolást tanulni. Abban reménykedett, hogy munkáskáderként végül sikerül majd tovább tanulnia.

Az 1956-os forradalom Ajkán érte. Aktívan bekapcsolódott az eseményekbe. Fiatal kora ellenére pár nap múlva az Ajkai Nemzeti Forradalmi Tanács titkárává választották. Többször megfordult Veszprémben, ahonnan röplapokat és híreket hozott. Élelmet gyűjtöttek és teherautóval Budapestre vitték. Elindította az Ajkai Szabad Szót, ennek a kiadója és szerkesztője is volt egyúttal. A visszaemlékezések szerint minden ajkai tüntetésnek aktív résztvevője, nemegyszer a szervezője is volt. Ugyanis ezek a vasútállomásról indultak általában, amikor a budapesti vonat begördült, és megjöttek azok, akik Budapesten részesei voltak a diákság megmozdulásainak. Onnan hoztak egy-egy nemzetiszínű vagy lyukas zászlót, és elindultak a központ felé kiabálva: „Aki magyar, közénk áll, nem a járda szélén vár!" Mivel az üveggyár előtt haladtak el, a munkások általában csatlakoztak a pár kezdeményezőhöz, és mire a Hősök terére érkeztek, már tekintélyes tömeg gyűlt össze.

Amikor november 4-én a szovjet csapatok beavatkoztak, egy rendőr, Ramaz László figyelmeztette a forradalom helyi vezetőit, hogy meneküljenek, mert letartóztatás vár rájuk. Nagy Alajos is menekülni kényszerült. December 4-én hagyta el az országot. Már 1957-ben ösztöndíjjal a mainzi és a genovai egyetemen elkezdett színháztudományt és művészettörténetet tanulni, majd Hannoverben rendezést.

Nyugat-Európában a magyarságért végzett kulturális és politikai tevékenységét hosszasan lehetne ismertetni. Nem véletlen, hogy a rendszerváltoztatás idején a Mindszenty alapítvány tagjaként ő szorgalmazta Mindszenty bíboros hamvainak hazahozatalát. Hegyeshalomnál ő adta át Lezsák Sándornak a hercegprímás holttestét. Nem sokkal később hazatelepült. Többször meghívták Ajkára a forradalom évfordulóin a városi ünnepségekre, megemlékezésekre 2009-ben bekövetkezett haláláig.

Rá emlékezve avattak a plébánia falán emléktáblát. A rossz idő ellenére szép számmal jöttek el a helybeliek, ahol Lezsák Sándor, a parlament alelnöke ismertette a forradalmár mozgalmas életútját. Ékes József egykori országgyűlési, majd európai uniós képviselő, valamint Fenyvesi Zoltán, a megyei közgyűlés alelnöke egészítette ki a felvázolt életutat. A megemlékezés során elhangzott több helyi forradalmár, így például a négy évre bebörtönzött Dallos Antal neve is. Ha Nagy Alajos nem menekül külföldre, akkor feltehetően most együtt emlegethetnénk a mártírhalált halt Brusznyai Árpáddal vagy az ajkai bányamérnök Varga Gusztávval a nevét.

Köszönet illeti a Nemzeti Fórum Egyesületet és a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezetet, melyek támogatásával felállításra került az emléktábla.

Mayer Ferenc