Olvasó

2012.09.30. 17:41

Jó zene és rossz zene

Nincs komolyzene és könnyűzene, csak jó zene és rossz zene. Ezt az evidenciát többektől hallottam, furcsa módon csak az elitkultúra képviselőitől.

Balla Emőke

Kortárs zeneszerzőtől, zenésztől, orgonaművésztől. Akik valamennyien arra tették fel az életüket, hogy ne csupán a maguk szórakoztatására muzsikáljanak, hanem a zenét megismertessék, megkedveltessék a nagyközönséggel. Mert ők tudták-tudják, érezték-érzik, hogy zene nélkül lehet élni, de nem érdemes. Mert a zene boldogít. Örömöt, katartikus élményt ad. Szebbé tesz. Megtisztítja, felemeli a lelket. Mert a zene egy csoda, hangokkal fejezi ki azt, amit szavakkal nem lehet. Fájdalmunkat, szomorúságunkat éppen úgy, mint kicsattanó jókedvünket.

 Jó, ha már a gyermek kicsiként megszereti a zenét. Ha az édesanya énekét hallja az anyaméhben, születése után odahaza, maga is tanul zenét iskolában, művészeti intézményekben. Hogy a muzsika neki is öröme és vigasza legyen.

 De ki mondja meg, melyik a jó és melyik a rossz zene? Valószínűleg mindenkinek más és más, egyéni habitustól, beállítottságtól, érzésvilágtól, otthonról hozott mintáktól, környezettől függ. Szubjektív. Egyéni.

Nálam ott húzódik a határ, hogy képes-e a zene megnyugtatni, lecsendesíteni, ellazítani, ábrándosan idegen tájakra vinni, vagy pedig idegesít, zavar, sért, bánt. Oldja, enyhíti vagy fokozza a feszültséget. Adott esetben Bach, Mozart, Beethoven, Vivaldi, Erkel, Bartók, Kodály, Szokolay, máskor musical, popsláger.
 
A zenéről nehéz beszélni, néha még a zenészeknek is, a zene világnapján is. Mert szavakkal kifejezhetetlen az, ami csak hangokkal, kottajegyekkel. A zene más dimenzió, túl minden e világi létezésen, kifejezésen. A zene valahol ott kezdődik, ahol a jó hatalma véget ér.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!