Középkör közepébe állva...

Az elmúlt hét elején telefonon hívták a veszprémieket, hogy a megszokottól eltérően fehér (ezt hazai meccseken szokták viselni) szerelést vigyenek magukkal, mert a házigazda együttes leváltott edzője azokat eltűntette az szertárból. Aztán arra is figyelmeztették őket, hogy nem tudnak a találkozóról statisztikát készíteni, merthogy a klub laptopja sincs éppen kéznél.

Ilyen előjelek után a bemelegítést követően megjelent a házigazdák volt trénere, beállt a pályára felfestett középkörbe és közölte: addig innen nem mozdul, amíg nem rendezi vele a klub az anyagiakat. Mindenki alaposan meghökkent a performance-tól, ahogy divatos szóval mondják. Valaki felvetette, hogy a veszprémiek egyik erős embere vigye ki a fiatalt, de persze a vendégek közölték: ők meccsre jöttek. A várakozást először a két játékvezető unta meg, kijelentették, hogy negyedóra múlva lefújják a meccset.

Újabb beszélgetések, fűzőcskék kezdődtek, a szakember kötette az ebet a karóhoz: maradt a középkörben. Két biztonsági őr is bejött, izgalmas percek következtek, szó szót követett, ismét a volt edző nyert, ácsorgott tovább, a csapatok pedig folytatták a hosszúra nyúlt előkészületeket. Végül a közönség ovációja jelezte: a fiatalember elhúzta a csíkot, indulhat a mérkőzés.

Ha nem ismerném a hazai viszonyokat, akkor hihetném, hogy az ifjú edző örökre kiírta magát a kosárlabda világából. Sajnos lesz klub, amelyik majd alkalmazza.
Ugyanakkor ami biztos: Veszprém összes középköre sem lenne elég, ha a jussukra váró magyar labdarúgók, kézilabdázók (és akkor több sportágat most nem is említek) beleállnának.

Iszonyú szemétség az, ami a kluboknál a gyakorlatban kialakult. Megszorulnak a tulajok és az első gondolatuk, szinte törvényszerűen, hogy a játékosok bérével kezdenek el szórakozni. Van, aki csak nem fizet, mások ideológiát gyártanak hozzá (nem teljesített az elvártak szerint) és olyanok is akadnak, akik össze-vissza magyarázkodnak, miközben folyamatosan határidőket állítanak, melyeket persze nem tartanak be.
Az ilyen viselkedés egyik kövekezménye volt, mégsem tartom jó megoldásnak azt, ami Kozármislenyben történt.