2013.10.24. 16:49
Megemlékezés ’56-ról Akarattyán
Balatonakarattyán, a Rákóczi parkban lévő ’56-os emlékkőnél gyűltünk össze szerdán, hogy megemlékezzünk a forradalomról, a hősökről és az áldozatokról.
A Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói gondosan összeállított és elgondolkoztató műsort adtak elő. Felidézték az ötvenes éveket és a forradalom eseményeit. Nagyon szép előadásban, részben gitárkísérettel hallhattuk Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. Milyen tökéletes helyzetelemzés!
És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”
Wass Albert Üzenet haza című versét hangfelvételről hallgattuk meg Sinkovits Imre előadásában. Mint Győrfi Károlyné, a Közművelődési Intézmény és Könyvtár vezetője kiemelte, "csak a kő marad, de a kő marad".
Az ünnepi beszédet Udvardy Gábor, a Balatonakarattyai Részönkormányzat elnöke mondta el, aki visszaemlékezéssel kezdte beszédét. Kora miatt nem az 1956-ban történtekről beszélt, hanem harminc évvel későbbi emlékeit osztotta me velünk, amikor Pápán járt gimnáziumba, és a nagyobb iskolatársai megemlékeztek '56-ról, amiért súlyosan megbüntették őket (1986-ban!). Ma már furcsa lehet ezt hallani azoknak, akiknek nincsenek a rendszerváltás előtti emlékeik. A személyes visszaemlékezés után felolvasta Vatics Erzsébet tanácsnok ünnepi beszédét. Az ünnepséget, hagyományainknak megfelelően, a Himnusz és a Szózat keretezte.
A Szózatot követően az önkormányzat, a részönkormányzat, a honvédség, a Fürdőtelep Egyesület és a nyugdíjasklub képviselői után a résztvevők is elhelyezték koszorúikat, virágaikat és mécsest gyújtottak az emlékkő előtt.
Jövőre újra itt leszünk!