Olvasó

2015.07.13. 19:46

Volt egyszer egy Balla Róbert tér

A legutóbbi pápai városi képviselő-testületi ülésen közterületek elnevezésének változásáról döntöttek a városatyák.

Olvasó

Mivel azóta mint képviselőt több polgár is megszólított ezzel kapcsolatban, szeretném ezúton is eloszlatni a "ködöt".

A pápai Balla Róbert tér, valamint a Viczai János utca átnevezése nem helyi kezdeményezés, hanem törvényi kötelezettség! "Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 14. paragrafusának 2 bekezdés a) pontja szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett."

Sajnos az utóbbi időben a hatalom addikciója lett a közterületek névváltoztatása szerte az országban. Minden tisztelet a Tudományos Akadémia illetékeseinek, de megállapításaik sajnos sokszor féligazságokon alapulnak, és sok helyen nem igazán szerencsések. Van, volt olyan hely, ahol érthetetlen a terület névcseréje, mert van, ahol nem éppenséggel "csak" kifejezetten "bűnös" kommunista ideológiájú személyiségek nevét váltják le, hanem, mondjuk, a nácizmus, a fasizmus ellen küzdő, életüket és vérüket adó antifasiszta, mártírrá lett hősökét is. Például egy településen (a nem éppen baloldali) Bajcsy-Zsilinszky Endre helyett Wass Albert lett...



A Magyar Szocialista Párt pápai közössége Kövér József egykori önkormányzati képviselővel az élen körülbelül tíz–tizenkét éve igen helyesen vésette gránitba az egykori pápai Munkásotthon homlokzatára a fehérterror mártírjának, dr. Balla Róbertnek a nevét. Balla egy pápai zsidó orvosember volt, vagyonos, a helyi szociáldemokrata párt tagja, alapító tagja, városi önkormányzati képviselő (igaz, '19 idején a szocdem és a kommunista pártszervezet összeállásakor – sokadmagával – tagja lett a kommunista pártszervezetnek is...). Nem volt terrorista, nem ölt embert! Balla a saját vagyonából jelentős pénzösszegeket áldozott közösségi célokra, többek között a helyi munkásság művelődésére, a pápai Munkásotthon felépítésére 1906 és 1908 tájékán. Hála neki, az az épület sokáig szolgálta a pápai munkásság kulturálódását, oktatását, kikapcsolódását. Bízom benne – és ezúton is kérem a pápai szocialistákat –, hogy a Balla emlékét, nevét őrző táblát továbbra is védjék, gondozzák, koszorúzzák, és ne engedjék elfeledtetni a tér nevének levétele után sem a fehérterror idején kivégzett, egykoron köztiszteletben álló pápai zsidó orvos, önkormányzati képviselő emlékét.

Balla előtt Fery Oszkár csendőr nevét viselte a tér, szerencsére nem oda  kanyarodtak vissza (pápai kötődéséről nemigen tudni), hanem ezúttal is a "népi" hagyományokhoz tértek vissza a városatyák, vagyis a téren egykoron "székelő" fapiac emlékét megörökítőleg a Fapiac tér elnevezéshez. Persze, kezdetben nehézkes lesz majd megszokni ezt sokaknak, de a helyi történeti emlékezet valóban a fapiacot őrzi. Pápa határa és jóformán az egész pápai síkság fában szegény vidékét Ugod és környéke látta el tűzifával. Bakonybélből is szállítottak hasábfát a falu hatalmas magánerdeiből ide, a pápai fapiacra. "Kocsiról árultak, a súlyra alkudtak. Legalább 50–80 kocsiról kínálták a fát a vásárok alkalmával... A fapiac korán reggel indult. Úgy 11 óra tájban már olcsóbban lehetett vásárolni. A fakereskedők és a pápai családok között az évek során kapcsolatok alakultak ki. Az ismerős fakereskedőket a tűzifa házhoz szállítása után gyakorta meg is vendégelték. A II. világháború után megszűnt a magán-fakereskedés. 1947–48-ban már a zöldségpiacra vitték zugban az irtásfát..." – írja a vaskos kötet, a Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Tehát a fapiac elnevezés legitim (!), kapcsolódik  pápaiságunkhoz. Fontosnak tartom felidézni a rendszerváltoztatás időszakából a Csatorna utca esetét. Akkor sem azért lett Pápán Csatorna utca a József Attila utcából, mert Pápa városatyái nem igazán szerették a nagy magyar költőt. Akkor is a régi, történelmi Pápa terület-elnevezéséhez, a történeti hagyományhoz nyúltak a képviselők. (Persze, attól még lehetett volna máshol, az új utcák területén József Attiláról is egy utcácskát elnevezni...)

De visszatérve az elejére: ha nem lenne most ez a hatalmi-törvényi kötelezettség, akkor talán megmaradhatott volna dr. Balla Róbert neve is a táblákon. Viczairól sajnos nem rendelkezek mélyreható ismeretekkel. Viszont, amit fontosnak tartok megemlíteni még a félreértések elkerülése végett: még ha fájdalmas is, de a történelmi bajokról, a volt bűnökről, a gyengeségekről a baloldalon lévőknek is szólni kell, be kell azokat vallani. Jó lenne, szükséges lenne, ha a jelenlegi kritikátlan kommunistázással és vádaskodásokkal szemben egymás véleményét és méltóságát tiszteletben tartó társadalmi vita valóban lezajlana hazánkban. Ha ez nem így lesz, akkor folytonos és kölcsönös politikai feszültségek, sokszor érthetetlen közterület-átnevezési mizériák és értelmetlen, erőszakoskodó, szomorúságos jelenségek lesznek, amik nem előre visznek, hanem visszarántanak ki tudja, hová, de biztos nem egy demokratikus közegbe...

Kerecsényi Zoltán önkormányzati képviselő

Pápa

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!