Járvány

2020.06.15. 06:30

Erősebb fogyasztóvédelem védi a magyar családokat

Igazodva a vásárlói szokások változásaihoz, illetve a vírusválság idején tapasztaltakhoz, új korszakot nyitó szabályozási lépésekkel erősíti meg a magyar fogyasztók védelmét az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Budapest, 2019. június 6. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a magyar-baden-württembergi vegyes bizottság plenáris ülésén tartott sajtótájékoztatón a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 2019. június 6-án. MTI/Kovács Attila

Forrás: MTI

Fotó: Kovács Attila

Palkovics László miniszter kifejtette: elsősorban a vásárlók tudatossága késztetheti gördülékenyebb panaszkezelésre a kereskedőket, ezért ennek támogatásával a szaktárca igyekszik gátat szabni a visszaéléseknek és elejét venni a gyakran csak tájékozatlanságból fakadó mulasztásoknak. A tárcavezető nyomatékosította, hogy ideje megszüntetni a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetését a nyugat-európai gyakorlathoz képest, legyen szó a termékek minőségéről vagy a jótállási idejükről.

Az innovációs és technológiai miniszterrel a Magyar Nemzet készített interjút.

A kormány érezhetően jóval nagyobb hangsúlyt fektet a magyar családok biztonságának támogatására, erre a fogyasztóvédelem tevékenysége az egyik legközvetlenebb mód. Látható, hogy minden területre, szezonális alkalomra, korcsoportra, termékkörre és értékesítési csatornára kiterjed a hatóság figyelme. Miért van szükség még jobban megerősített fogyasztóvédelemre?

Nyolcvanegy hónapon át folyamatosan nőtt a kiskereskedelmi forgalom, mielőtt az április a kijárási korlátozások miatt ezt a szektort is átmenetileg padlóra küldte. 2010 januárjához képest idén márciusra majdnem másfélszeresére, csaknem 46 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. A megnövekedett árumennyiséghez az ellenőrzés mélységének és hatékonyságának is igazodnia kell. A veszélyhelyzet ráadásul felgyorsította a belső átrendeződést az online kereskedelem irányába: az internetes és csomagküldő értékesítés áprilisban a teljes forgalom nyolcadát tette ki, a 114 milliárd forintos értékesítési volumen történelmi rekordot ér. Sokan azok közül, akik más lehetőség híján vásároltak az interneten, a kényelem miatt várhatóan kitartanak mellette, a bővülés tehát hosszabb távon is lendületesebbé válhat. Ezért a webáruházakban is fokozni kell a hatósági jelenlétet, ehhez pedig többletjogosítványokra is szükség van.

A tavaszi járványügyi veszélyhelyzet időszakában is nagyon aktív volt a fogyasztóvédelem, többek között a koronavírus kapcsán a kereskedelemben megjelent ajánlatok indokolták, hogy a tisztességtelen gyakorlatokat aktívan és célirányosan ellenőrizzék. Az időszak lezárultával hogyan értékeli a tapasztalatokat, milyen eredményeket mutatnak az ellenőrzések, mik a konzekvenciák vállalkozói, fogyasztói szempontból?

A visszaélések száma összességében alacsony volt, ezért köszönet illeti a kereskedelmi cégeket. Az ügyeskedők legszívesebben a zavarosban halásznak, de a pánikvásárlások hamar lecsengtek, tartós készlethiány nem alakult ki. A napi fogyasztási cikkeket forgalmazó cégek a támogató kormányzati intézkedésekkel élve bizonyították, hogy rendkívüli körülmények között is képesek gondoskodni a magyar családok zavartalan, folyamatos ellátásáról. Ez a gyorsan általánossá vált tapasztalat jelentősen beszűkítette a nyerészkedők, trükközők mozgásterét. A hatósági kollégák nem voltak restek utánamenni akár egy-egy Facebook-bejegyzésnek sem, a fertőtlenítőszerek termékvizsgálata pedig egy több tíz millió forintos kárt okozó hamisító banda leleplezését alapozta meg. Az online térben február óta több mint hétszáz hazai webáruház gyakorlatát vizsgálta a fogyasztóvédelem, próbavásárlásokkal is – egy összehangolt uniós akcióban minden tizedik honlapot a magyar szakemberek ellenőriztek. A vírusválság azonban a hatóság lehetőségeinek lebontandó korlátaira is ráirányította a figyelmet, ebből lett a törvénymódosítási javaslatunk, amelyet holnap fogadhat el az Országgyűlés.

A jogszabálymódosítás milyen változásokat hoz a hatóság munkájában, milyen hatáskört, jogosultságot kapnak a fogyasztóvédők? Hogyan mutatkozik ez meg a gyakorlatban?

Az ellenőrök gyakran ütköztek falakba a munkájuk végzésekor pusztán azért, mert a felhatalmazásuk mindössze arra terjedt ki, hogy a végfogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló kereskedő tevékenységét vizsgálhassák. A boltokba tehát bemehettek, onnan mintát vehettek, de már a következő láncszem esetében, a nagykereskedőnél nem tudták ugyanezt megtenni, és jogsértés esetén nem tudtak ellene fellépni. Így például egy kirívóan olcsó, akciós áron meghirdetett televízióból hiába volt mindössze egyetlen darab az üzletben, a vállalkozás nyugodtan mondhatta, hogy a partnerétől bármikor képes nagyobb tételt is lehívni, és ezt az állítást a hatóság semmilyen módon nem ellenőrizhette. A módosítással az ellátási láncot akár teljes hosszában, a jelenlegi egy helyett öt szinten, a nagykereskedőn túl a raktáron és importőrön át egészen a gyártóig befoghatják a szakemberek. Az erősebb hatóság hatékonyabban védheti nemcsak a vásárlókat, hanem a tisztességes, jogkövető vállalkozásokat is – ha az ellenőr beléphet a raktárba, ott is jogosulttá válik a térítésmentes mintavételre.

Mi a helyzet azokkal a tisztességtelen gyakorlatot folytató weboldalakkal, amelyek mögött nincs komoly kereskedelmi háttér vagy vállalati logisztika, hanem például magánszemélyként működtetik, nincs bejegyzett fizikai telephelyük, esetleg a székhelyük egyben a lakhelyük is?

A jogszabály-módosítással előzetes ügyészségi jóváhagyás és egyéb garanciális szabályok rögzítése mellett azt is lehetővé kívánjuk tenni, hogy az ellenőrök a fogyasztók széles körének anyagi sérelme esetén akár magánlakásban is végezhessenek ellenőrzést, ha az mondjuk egy webáruház székhelyeként szolgál. Mivel a javaslattal kapcsolatban a parlamenti vita során tartalmi kifogás nem fogalmazódott meg, bízom az Országgyűlés támogatásában. A törvényjavaslat elfogadása esetén a hatóság a módosításban foglalt új jogosítványaival már idén ősztől élhet.

Változnak a jótállás-szavatosság előírásai, az ezzel kapcsolatos rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. Mit érdemes tudni a változásokról?

A köznyelvben leginkább garanciaként emlegetett jótállás-szavatosság az a terület, amellyel a legtöbben és a leggyakrabban azonosítják a fogyasztóvédelmet. A kérdéskört 2003 óta hatályban lévő előírások szabályozzák, amiket időszerű volt megújítani. Annál is inkább, mivel a tematikus ellenőrzések szerint e téren az elmúlt öt évben a vállalkozások csaknem felét marasztalták el kisebb-nagyobb jogsértésekben, míg a hatósághoz beérkező panaszok és a békéltető testületek által kezelt ügyek – évente összesen 40-45 ezer – mintegy negyven százaléka a szavatosság és a jótállás témakörét érinti. Mostanáig Magyarországon a kereskedők a kötelező egy éven felül jellemzően nem vállaltak jótállást további évekre. A nemzetközi kitekintésből azt látjuk, hogy miközben a kötelező jótállásra vonatkozó szabályozás az uniós tagállamok közül hazánkon kívül csak Szlovéniá­ban van, külföldön alapesetben önként megadják a két év jótállást a forgalmazók. Világos tehát a feladat: véget kell vetnünk a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetésének. Ezért döntöttünk úgy, hogy a jelenlegi egy év helyett a termékek árához igazodó sávos, azaz egy-, két-, hároméves jótállási időtartamokat vezetünk be. 2021-től a százezer forintnál drágább árucikkekre két, a 250 ezer forint feletti árkategóriájú termékekre hároméves jótállási időt kell alkalmazni. Ezenfelül pontos határidőket vezetünk be a javítási időre és a termék kicserélésére, alaposabb tájékoztatási kötelezettséget írunk elő a szervizben lévő termékek kijavításáról, annak várható idejéről. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a fogyasztók papíralapú helyett elektronikus jótállási jegyet kapjanak e-mailben vagy applikációban. Kiegészítjük a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek körét is, többek között a tízezer forint feletti értékű nyílászárókkal, a riasztóberendezésekkel, a napelemes rendszerekkel, a drónokkal.

Úgy tűnik, hogy a módosítások hosszabb távon a zöldszemlélet térnyerését is elősegítik.

Így van, a sávos szabályozás a fenntarthatósági szempontok fokozottabb érvényesülésének irányába hathat akár már a gyártás, sőt a tervezési módszertan kialakítása során. Miközben a járműipar akár három évtizeden át biztonságosan működő fékeket képes előállítani, a háztartások gyakran már egyetlen esztendő után cserélni kénytelenek a tönkrement vízforralót vagy hajszárítót. E mindennapos elektronikus eszközök jelentős része a kialakítása miatt szinte nem is javítható, így rövid időn belül hulladékká válik. A változtatás arra ösztönözheti a gyártókat, hogy hosszabb élettartamú, tartósabb termékeket állítsanak elő. A rendeleti szintű szabálymódosításokat az elégséges felkészülési idő biztosítása érdekében a jövő év elejétől kell alkalmazni.

Az Európai Unióban is kiemelt témaként szerepel a kettős minőség kérdése. A fogyasztóvédelemért felelős tárca hogyan vesz részt a magyar embereket is súlyosan érintő témakör alakításában? Vannak-e újabb hatósági tapasztalatok a kettős minőség tekintetében?

Magyarországnak és a magyar kormánynak elfogadhatatlan bármilyen különbségtétel egy adott termék minőségében aszerint, hogy azt melyik országban árulják. Az elsők között jeleztük Brüsszelnek a kettős minőség problémáját: azt, hogy egyes termékeket azonos márkanéven és egyforma vagy nagyon hasonló csomagolásban, de sokszor jelentősen eltérő minőségben kínálnak, mondjuk akár Bécsben és Budapesten is. A kérdéssel az Európai Unió részben a magyar figyelemfelhívás alapján kezdett el foglalkozni, már megjelent a kapcsolódó irányelv, ősszel tervezzük megkezdeni a hazai szabályozás megalkotását. A kettős minőség tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül majd, így azt 2022 májusától a fogyasztóvédelmi hatóság hatósági eljárás részeként szankcionálhatja.

Az innovációs tárca az uniós előírásoktól függetlenül is kiemelten foglalkozik az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségének kiszűrésével. Az akkreditált laboratóriumunkban háztartási-vegyipari és kozmetikai-tisztálkodási termékek célzott összehasonlító vizsgálatát végezzük mintegy 150-féle árucikknél, fele-fele részben hazai és külföldi forrásból. A magyarországi minták már a laboratóriumban vannak, a külföldi minták megvásárlását el kellett halasztanunk, mivel a járványhelyzet ellehetetlenítette a kiküldetéseket. A határok megnyitása, a kötelező karantén eltörlése után folytatjuk a beszerzéseket, de a köztes időszakban zajlott az online mintavétel.

A teljes interjú ide kattintva érhető el.

Borítókép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában