döntés

2020.09.24. 13:40

Felmentették Kovács Bélát a kémkedés vádja alól

Csak költségvetési csalásért ítélték el a volt jobbikos EP-képviselőt.

Kovács Bélát az unió intézményei elleni kémkedés vádja alól felmenti, az unió kárára elkövetett költségvetési csalás miatt 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítéli, melynek végrehajtását 3 évre felfüggeszti – hirdette ki Holdampf Gusztáv, a Budapest Környéki Törvényszék bírója az elsőfokú ítéletet.

Mint arról korábban a Magyar Nemzet beszámolt, Kovács Béla, a Jobbik volt európai parlamenti képviselője az utolsó szó jogán ma visszautasította a kémvádat Holdampf Gusztáv bíró előtt. Mint mondta: nem bűnelkövető, EP-képviselőként mindig a magyarság érdekében cselekedett. A költségvetési csalást részben elismerte, bevallotta, hogy adminisztratív hibát vétett. Az utolsó szó jogán elmondott beszédének kilencven százaléka politikai beszéd volt. Kovács szerint ugyanis az egész ügy 2014-es, választások előtti kirobbantása politikai okokból történt. Itt megemlítette a lapot, mondván: szerinte nem véletlen, hogy éppen a Magyar Nemzetben jelent meg elsőként az, amiből aztán a kémvád lett.

Kovács Béla úgy gondolja: az ellene indított eljárásnak egyértelműen az volt a célja, hogy akkori pártját, a Jobbikot meggyengítsék. „Kovács Bélát le kellett venni a térképről…” – idézte egy magas beosztású személy állítólagos kijelentését. Bejelentette még, hogy az ügynek külföldi bíróság előtt folytatása lesz, ám ennek ellenére bízik a törvényszék igazságosságában.

Példátlan az Európai Unió történetében, hogy egy európai parlamenti képviselőt az unió intézményei elleni kémkedéssel vádoljanak meg hivatali ideje alatt, sőt a mandátuma lejárta előtt bíróság elé is állítsák. A Jobbik volt tagja, egykori EP-képviselője, Kovács Béla esete ebben a tekintetben mindenképpen egyedülálló.

Mint azt a Magyar Nemzet megírta, a pártjában csak KGBélaként emlegetett politikust 2014 áprilisában jelentette fel – állítólag a francia hírszerzés jelzése után – az Alkotmányvédelmi Hivatal, és az ügyészség 2017 decemberében emelt vádat ellene az unió intézményei elleni kémkedés és az unió kárára elkövetett költségvetési csalás miatt. A vádhatóság szerint a képviselő 2012 és 2014 februárja között a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat egyebek mellett energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Kovács a 2000-es évek közepén tűnt fel a Jobbikban, amit anyagilag is támogatott, valamint ő felelt azért, hogy az eredetileg oroszellenes, radikális párt külpolitikai irányvonala megváltozott és nyitottak Moszkva felé.

A költségvetési csalás vádjának lényege, hogy Kovács három olyan gyakornokot foglalkoztatott papíron, akik valójában nem jártak Brüsszelben, csak a jobbikos politikus Beregszászon és Szatmárnémetiben fenntartott irodái­ban. A szerződésük viszont Brüsszelhez kötötte volna őket, az utánuk járó pénzt pedig az EU ennek megfelelően kifizette, amivel összesen több mint 21 ezer euró – valamivel több mint hatmillió forint – vagyoni hátrány érte az uniós költségvetést. Kovács szerint adminisztratív hiba történt, miután elfelejtette bejelölni a gyakornokok beregszászi, illetve szatmárnémeti munkavégzését a velük kötött szerződések formanyomtatványán. Miután a hibára figyelmeztették az unió bürokratái, befizette az EP kasszájába a jogtalanul kiutalt összeget.

A Központi Nyomozó Főügyészség ügyésznője hét év fegyházat kért KGBélára a bűnössége megállapítása mellett mindkét vádpontban. A védelem teljes körű felmentést kért, mondván: nem kémkedett Kovács Béla, ráadásul a vádbeli időszakban – egy találkozót kivéve, 2014 februárjában – még nem is létezett a Büntető Törvénykönyvben az unió intézményei elleni kémkedés, a költségvetési csalás pedig adminisztratív hiba volt, és nem bűncselekmény.

A védelem szerint a 2014. január 1. utáni találkozó az egyetlen, ami az ügyészség szerint bizonyítja a kémkedést, ám azon a találkozón a vád szerinti orosz hírszerzővel az EU általános helyzetéről, aktualitásokról beszélgettek. Szikinger István ügyvéd perbeszédében hangsúlyozta: a vádbeli állítólagos orosz katonai hírszerzőket senki sem kérdezte az eljárás során, sőt nem is azonosította, így azt sem lehet tudni, hogy valóban kémek voltak-e, amint azt a vádirat állítja. A bíróság várhatóan 12 óra 30 perckor hirdeti ki az elsőfokú ítéletét.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában